Tavaly 2,771 milliárd eurót tett ki a folyó fizetési mérleg hiánya, a teljes deficit csaknem negyede, azaz 637 millió euró decemberben halmozódott fel - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új módszertanon alapuló jelentéséből. A korábban használt metódus alapján kalkulált 2002-es deficit 3,511 milliárd euróra, a decemberi hiány pedig 354 millió euróra rúgott.
Az elemzők nagy részét két okból is meglepetésként érte a keddi jegybanki jelentés.
A módszertani váltás tavalyi esztendőre vonatkozó hatását a szakértők a ténylegesnél jóval szerényebbre tették, a régi metodika alapján számolt egyenleggel kapcsolatban pedig túl pesszimisták voltak. A lapunknak nyilatkozó elemzők korábban gyakorlatilag elhanyagolhatónak nevezték a vámstatisztika külkereskedelembe való integrálásának és az idegenforgalmi elszámolások pontosításának hatását a 2002-es egyenlegre. A 741 millió eurós eltérés két fő tételből, a több mint 900 millió euróval javuló áruforgalmi szaldóból, valamint a 355 millió euróval romló szolgáltatási egyenlegből ered.
Az áruforgalmi deficit zsugorodására azért nem számítottak, mert az első tizenegy hónap adatai alapján a vámstatisztikát és a fizetési forgalmat figyelembe vevő elszámolások nem mutattak lényeges eltérést. A külker statisztika 3,4 milliárd eurós hiányt jelzett 2002-ben, a végleges folyó fizetési mérlegben azonban ennél 1,2 milliárd euróval alacsonyabb deficit szerepel. A jegybank illetékesei a különbség nagy részét a határok közötti fuvarozási szolgáltatások eltérő elszámolására vezetik vissza.
A metodikai váltás új megvilágításba helyezi a külkereskedelmi folyamatokat is. Az új módszertan szerint tavaly éves szinten csaknem 300 millió euróval javult az áruforgalmi egyenleg 2001-hez képest, míg a régi elszámolásokat figyelve mintegy 900 millió eurós romlás adódna. A vámstatisztika javulása az első nyolc hónap teljesítményének köszönhető, az év utolsó harmadában a fogyasztási cikkek importja megugrott, így a trend megfordult - vélekedik Kovács György, a Budapest Economics elemzője, aki szerint az is kedvezőtlen, hogy a beruházási célú behozatal visszaesett 2002-ben.
A tavaly decemberi hiány a módszertani váltás hatásán túl is eltért az elemzők által előre jelzettől. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó szakértők átlagosan 590 millió eurós deficitet vártak decemberre a régi metodika szerint, míg a valóságban ennél több mint 200 millió euróval jobb lett a szaldó. A prognózisok az árusor hiányával kapcsolatban voltak túl pesszimisták, az import ugyanis csupán 262 millió euróval volt magasabb az exportnál az év utolsó hónapjában, szemben a várt 400 millió euró körüli értékkel. A jövedelmi soron 67 millió eurós hiányt jegyeztek fel, ami kellemes meglepetés.
A módszertani váltás nyomán a múltbeli adatokat is módosította az MNB, a változások nagyjából összhangban vannak az előzetes várakozásokkal. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő és a hazai makrogazdasági statisztikák közötti összhangot biztosító változtatások hatására a 2002-es esztendőn kívül az 1995 és 1998 közötti folyó egyenlegek is javultak, 1999 és 2001 között pedig romlott a szaldó. Leginkább a 2000-es statisztika módosult, az új metodika ugyanis 1,717 milliárd euróval magasabb hiányt mutat, mint a régi. Ebben az esztendőben a fizikai áruimport 1,263 milliárd euróval haladta meg a fizetési forgalom alapján számítottat és 700 millió eurónyi szolgáltatásért is később fizettek. A gazdaságban ekkor már többen számítottak az árfolyamsáv kiszélesítésére és a forint erősödésére - mutatott rá egy lehetséges okra Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. közgazdásza. Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese a kiugróan magas - 3,18 milliárd euró - 2000-es árudeficitet többek között annak tudja be, hogy ekkor dinamikus gazdasági növekedés mellett csaknem 30 százalékkal nőtt az ipari export is. A kivitelnek számottevő importvonzata volt, és jelentős volt a készletfelhalmozás is - fejtette ki. A módosított adat szerint 2000-ben a GDP 6,2 százalékára rúgott a folyó hiány.
Kolozsi Pál