A magyarországi ipari parkok száma 160-ra nőtt, miután a gazdasági miniszter öt újabb pályázónak ítélte oda az ipari parki címet. A tavalyi második félévben szeptember 30-áig pályázhattak az üzemeltető vállalkozások. A cím megítélésének egyik feltétele, hogy a jövendő parkok vállalják minél több vállalkozás odacsábítását. A mostani döntés érdekessége, hogy Székesfehérváron eddig már öt ipari parki terület működött, most pedig a Visteon innovációs park is ilyen címet kapott. Tatán és Szigetszentmiklóson pedig a már egy működő park után újabb terület jutott címhez.
Eddig 155 ipari parknak minősített terület volt Magyarországon, ám közülük csupán mintegy 130-ba települt be valamilyen vállalkozás. E cégek a magyarországi ipar árbevételének több mint egynegyedét, az exportárbevételnek pedig csaknem 40 százalékát termelik meg. Az összesen mintegy 1900 cég eddig több mint csaknem ezermilliárd forint értékben fektetett be. A parkokban tevékenykedő cégek együttesen mintegy 118 ezer embernek adnak munkát, a vállalkozások 2001-es összes árbevétele 3300 milliárd forintra rúgott. Ezek az ipari cégek túlnyomórészt kivitelre termelnek. Az átlagos exporthányad folyamatosan 75 százalék felett van, a múlt évben 77 százalék volt a gazdasági tárca adatai szerint.
Az állam eddig derekasan kivette a részét az ipari parkok fejlesztésének finanszírozásából. Forrásai révén mintegy 11 milliárd forint értékű fejlesztés indult el a parkokban. Csak 2001-ben a Széchenyi terv keretében 49 ipari parki projekt összesen 2,3 milliárd forint támogatást kapott. Tavaly összesen négymilliárd forint állt ilyen célra a gazdasági tárca rendelkezésére. Az ipari parkok fejlesztéséről szóló tízéves program azzal számol, hogy az évtized végére várhatóan 250-re emelkedik a parkok száma. Az állam azonban - jelentős szerepvállalása ellenére - a fejlesztési kiadásoknak csupán egy részét állja (NAPI Gazdaság, 2002. július 9., 3. oldal). A parkok túlnyomó többsége zöldmezős beruházás keretében jött létre.
Domokos László
