Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forint árfolyama az előző év utolsó negyedévére jellemző erős, ám nem kellően megalapozott pozíciójából egy spekulációs támadást követően visszaállt a korábban jellemző és elfogadható szintre (sávközéptől 10-12 százalékra az erős oldalon). A hatóságilag szabályozott szolgáltatások ára ugyanakkor a megelőző évekre jellemző szint feletti mértékben, a világpiaci ármozgást is figyelembe véve emelkedik 2003-ban.
Az inflációs célt meghatározó monetáris feltételrendszerben jelentős változás történt január közepén. A forint elleni spekulációs támadás után a 2002 októbere előtti szinten látszik stabilizálódni az árfolyam, a korábbinál jóval alacsonyabb kamatszint mellett. A jegybank legjelentősebb feladata a következő hónapokban, hogy óvatos kamatpolitikával igyekezzen biztosítani a 2003. évi inflációs cél elérését, s egyúttal elkerülje a forint jelentős ingadozását a sávon belül. Valószínű azonban, hogy a forint eddigi stabilitása megszűnt.
A fogyasztói árak emelkedése 2002-ben az MNB célkitűzésének megfelelően alakult, és az Ecostat 2003-ban nem számít számottevő dezinflációra, az éves árindex várhatóan 5,2 százalék körül alakul. Az áremelkedés mértékében a legnagyobb kockázatot a világpiaci olajárak emelkedése jelenti. Bár az OPEC többször is igyekezett megnyugtatni a piacot, hogy a jelenlegi kínálat egy esetleges Irak elleni háború idejére is tartható, a nyersolaj ára az elmúlt hetekben folyamatosan emelkedett. A háborús készülődés mellett ebben szerepet játszottak a venezuelai események is. Éves átlagban 26-28 dollár körüli olajárral számolnak a kutatók, a konfliktus kirobbanásával időlegesen ennél jóval magasabbra is szökhetnek az árak.
(NAPI)
