Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig több mint egy év múlva véget ér Magyarország kényelmes kívülállása a világkereskedelem egyes kihívásaival szemben. Az Európai Unió (EU) tagjaként ugyanis minden jelenségre pontosan artikulált magyar álláspontot kell produkálni, olyan kérdésekben is, amelyeket korábban komolyabb érdekeltség hiányában leginkább csak szemlélt a magyar kereskedelempolitika. Nézőből egy nagyon kemény meccs játékosaivá váltunk - vélekedett Major István, a külügyi tárca külgazdasági helyettes államtitkára. Magyarország helyzete így annak ellenére kényesebbé válik, hogy a kereskedelempolitika kialakítása a csatlakozás után uniós jogkörbe kerül. A magyar csatlakozással Budapest elveszti a lehetőséget, hogy saját jogon kössön kétoldalú megállapodásokat, át kell vennie az unió vámrezsimjét és szabadkereskedelmi rendszerét. A jelenleg élő ilyen jellegű magyar szerződéseket felül kell vizsgálni, illetve fel kell bontani. Ezzel együtt az acquis communitaire nem fedi le a gazdasági kapcsolatok egészét, a tagok egyes területeken rendelkeznek több-kevesebb önállósággal. Ilyen például a szolgáltatási szektor. E területeken komoly birkózás folyik a tagországok és Brüsszel között. Magyarország önállóságra törekszik azokon a területeken, amelyeken a jelenlegi tagok is szuverenitást élveznek.
Ugyanakkor egyes kelet-, délkelet-európai kérdésekben az eddiginél sokkal nagyobb felelősség hárul a magyar vélemény kialakítóira. Brüsszel megítélése szerint az új csatlakozók különleges empátiával viseltetnek a térség iránt, így számos kérdésben egyenesen tőlük várják a megoldást. Ukrajna esetében például teljes a brüsszeli tanácstalanság, az eurobürokratáknak fogalmuk sincs, miként kezeljék a pillanatokon belül az EU szomszédává váló országot.
M. Cs.
