Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jóllehet a tavalyi harmadik negyedévben valamelyest lassult Magyarországon az export szempontjából előnytelen felértékelődési folyamat, a versenyképesség tovább romlott. Az ipari termelői árak alapján számított magyarországi reáleffektív árfolyamindex 2002-ben mintegy 5 százalékos felértékelődést mutatott, ami hozzáadva az előző évi 6 százalékos erősödéshez, immár komolyan veszélyezteti a magyar vállalatok régióbeli versenypozícióját - vélik a gazdasági tárca szakértői. A tavaly hozzávetőleg 1,5 százalékkal leértékelődő lengyel zloty és a mindössze 3,5 százalékkal felértékelődő szlovák korona versenyképességi szempontból kedvezőbb körülményeket biztosít a regionális versenytársak számára.
Magyarországon az ipari termelékenység az év első kilenc hónapjában 4,7 százalékkal, az utóbbi két évhez viszonyítva mérsékelt ütemben emelkedett, így a forint erősödésének és a bruttó keresetek emelkedésének negatív versenyképességi hatását nem volt képes ellensúlyozni. A harmadik negyedévben ugyan az ipari termelékenység az első félévi 2,9 százaléknál lényegesen gyorsabban, 8,6 százalékkal javult az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a multinacionális vállalatok termelésének negyedik negyedévre bejelentett visszafogására való tekintettel nem lehet emelkedő trendről beszélni.
A bérek emelkedésének gyors ütemét a mérsékelten javuló ipari termelékenység csak részben tudta ellensúlyozni, így a termékegységre jutó bérköltség - forintban kifejezve - 6,8 százalékkal nőtt. A helyzetet súlyosbítja a forint felértékelődése, aminek következtében az euróban kifejezett fajlagos munkaerőköltség korábban nem tapasztalt mértékben, 13,1 százalékkal emelkedett. A fejlett országokkal szemben fennálló béralapú versenyképességi előny 2002-ben tovább csökkent. Az iparban mért 13,1 százalékos bérnövekedés következtében a dollárban számított fajlagos munkaerőköltség 2002-ben 16,7 százalékkal emelkedett - áll az elemzésben.
M. Cs.
