Csütörtökön hároméves mélypontra gyengült a dollár az euróval szemben, a közös európai pénz egységéért már 1,05 dollárt kellett adni. A dollár értékvesztésének és a forint felértékelődésének folytatódása újra a kritikák kereszttüzébe állíthatja a jegybank monetáris politikáját és személyesen Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét is. Az utóbbi hónapokban az exportszektor érdekeit képviselő üzletemberek, illetve a foglalkoztatásért aggódó szakszervezeti vezetők többször is a forint gyengítésére igyekeztek rávenni a jegybank első emberét, sőt Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke Járai lemondását is el szerette volna érni.
A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó elemzők nem számítanak a korábbi támadások újraindulására, úgy vélik ugyanis, hogy sok újat egyik oldal sem tudna mondani a kérdéssel kapcsolatban.
A dollár gyengülése nem egyformán érinti a magyar makrogazdasági mutatókat és a hatások is eltérőek lehetnek a különböző időszakokban. Mind rövid, mind pedig hosszú távon kedvező az inflációra gyakorolt hatás, a dezinflációt ugyanis közvetlenül és közvetetten is segíti a dollár gyengülése. A dollárért beszerzett kőolaj, benzin, illetve a nem regulált gáz ára szinte azonnal csökken az árfolyamgyengülés hatására, az üzemanyag áresése pedig közvetetten más termékek és szolgáltatások árszintjére is jótékony hatással bír. Feltételezhető, hogy a dollárban exportáló vállalatok - például az orosz piacra szállító gyógyszergyárak - a dollár gyengülése miatt bekövetkező árbevétel-kiesést belföldön próbálják meg kompenzálni, ám az összhatás ezzel együtt is inkább kedvező.
A folyó fizetési, illetve a külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatás már nem ennyire egyértelmű. Rövid távon mindenképpen kedvező, hogy az energiaimportért kevesebbet kell fizetni, ám több hónap után problémát jelenthet a nemzetközi versenyképesség romlása és az erős euró miatt esetlegesen visszaeső uniós konjunktúra.
A gazdasági szektorok, illetve vállalatok közül természetesen hátrányosan érinti a dollár gyengülése az amerikai valutában exportálókat, ám kedvező a hatás a dollárban importáló, illetve a dollárban eladósodott cégek számára. A jegybank egy korábbi elemzése szerint különösen érzékenyen érintheti az amerikai fizetőeszköz értékvesztése az élelmiszeripart, itt ugyanis a dollárexport részesedése 25 százalék.
Kolozsi Pál Péter
