A pénzügyi tárca előzetes adatai szerint tavaly 1572 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartási mérleg, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9,4 százalékának felel meg. A decemberi 615,8 milliárd forintos hiány nagy része egyszeri tételekre vezethető vissza, az ezektől megszűrt hiány alacsonyabb az egy évvel korábban feljegyzettnél. Az elemzőket nem lepte meg különösebben a tegnap publikált adat, és továbbra is túl ambiciózusnak tartják a kormány idei évre vonatkozó, 4,5 százalékos deficitcélját.
Az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított hiánya december végéig 1572,2 milliárd forintot ért el, ami az éves módosított előirányzat 125,9 százalékát teszi ki. A decemberi deficit 615,8 milliárd forint volt - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) előzetes adatokat tartalmazó jelentéséből. A hiány a GDP 9,4 százalékára rúg, szemben a kormány által korábban közölt 9,2 százalékos szinttel. A tegnapi bejelentés nem érte meglepetésként a piacot, a Reuters által megkérdezett elemzők két héttel ezelőtt átlagosan 1520 milliárd forint éves hiányt prognosztizáltak. A makrogazdasági hírekre az utóbbi hetekben fittyet hányó forint árfolyama gyakorlatilag nem reagált az adatra, a kurzus alacsony forgalom mellett 14,8 százalék körül mozgott tegnap az intervenciós sáv erősebbik oldalán.
A decemberi hiány valamivel magasabb lett a vártnál, ami feltehetően azzal magyarázható, hogy a januári áfavisszatérítések egy részét már tavaly év végén átutalta az APEH (NAPI Gazdaság, 2003. január 7., 1-3. oldal). Több szakértő ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy bár a hiány keresletnövelő hatása így részben idén jelentkezik, de ezáltal papíron könnyebben csökkenthető a 2003-as deficit. Kedvező, hogy az egyszeri tételek nélkül számolt hiány kevesebb mint 70 milliárd forintot tett ki decemberben, ami csaknem 50 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábban feljegyzett értéknél - vélekedett Barcza György, az ING Bank szakértője. Az egyszeri, azaz a jövőben az aggregált keresletet nem növelő tételek közül a legjelentősebbek az autópálya-építésekhez kapcsolódtak, és a pénzügyi tárca egy korábbi közleménye szerint mintegy 300 milliárd forinttal növelték az államháztartás kiadási oldalát. Jelentősen megdobta a deficitet a MÁV-hitelek átvállalása, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. feltőkésítése, a sportcélú beruházásokból származó adósságok átvétele, illetve Budapest és öt nagyváros tömegközlekedési vállalatainak megsegítése is.
Az államháztartás bevételei december végéig a módosított előirányzat 103,6 százalékára, kiadásai pedig 107,1 százalékra teljesültek. A kétéves költségvetés eredeti hiánya 505 milliárd forint volt, amit a 2001. évi zárszámadási törvény 565 milliárd forintra módosított. A 2003. évi költségvetés elfogadásakor 1249 milliárd forintra emelték az államháztartási hiánytervet, de a tényadat ennél is több mint 300 milliárd forinttal rosszabb lett.
Decemberben az összesen 615,8 milliárd forint deficittel záró államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 888,4 milliárd forint hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 281,5 milliárd forint többletet mutatott. Ez utóbbiból a központi költségvetési átadás 228 milliárd forintot tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok bevételei 8,9 milliárd forinttal maradtak el a kiadásoktól.
Az elemzők többsége túl ambiciózusnak tartja a kormány által az idei esztendőre kitűzött 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcélt. A rendes működési tételekből adódó hiány mérséklődése, illetve az adóbevételek növekedése arra utal, hogy részben sikeres lehet a kormány hiánycsökkentési terve, de az idei deficit ennek ellenére meghaladja a GDP 5 százalékát - vélekedett Barcza. A piac 2003-ra 5,3-5,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár.
K. P. P.
