Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon 1996 és 2000 között az egy főre jutó munkaerőköltség az üzleti szférában 75,7 százalékkal emelkedett - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése. A dollárban számított munkaerőköltség e négy év alatt 5,1 százalékkal csökkent, míg euróban számba véve 29,1 százalékkal növekedett.
A statisztikusok által számított munkaerőköltség a keresetnél tágabb fogalom, a munkáltató minden olyan kötelezettségét tartalmazza, ami a munkaerővel kapcsolatban adódik. A magyarországi munkaadóknak 1996-ban átlagosan havi 84 100 forintba került egy dolgozó foglalkoztatása, míg 2000-ben 147 800 forintba. Eközben megváltozott a szerkezet is, a munkajövedelem (alapbér, pótlék, prémium, étkezési, utazási, ruházati költségtérítés) aránya 2,9 százalékponttal 67,1 százalékra növekedett. A szociális költségelemek (tb, munkaerő-piaci hozzájárulás, munkaadó által vállalt szociális juttatás) súlya 2,3 százalékponttal mérséklődött. A képzési költségelemek aránya csupán 2,6 százalék volt 2000-ben.
Magyarországon 1992 és 2000 között az ipari termelői árak - gazdasági áganként változóan - 50-80 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 63 százalékkal emelkedtek. A jelek szerint a feldolgozóiparban ez az időszak a megszorítások korszaka volt. Az ágazatban a termelékenység évente átlagosan 10,2 százalékkal nőtt, míg a munkaerő költsége a termelői árindexszel korrigálva csupán 3,6 százalékkal, a fogyasztóival számolva pedig 1,9 százalékkal emelkedett. Ennek megfelelően az egység-munkaerőköltség gyorsan csökkent: 6,2 százalék, illetve 8,8 százalék az éves csökkenés.
(NAPI)
