Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Széchenyi terv közgazdasági értelemben nem terv, hanem eltérő eredményű és hatékonyságú programok halmaza - állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrzése. Az összegzés szerint a pályázati rendszer forrásait a korábbi években is meglévő, többszörösére növelt összegű célelőirányzatok jelentették. A jelentés összegző megállapításai közé tartozik, hogy a gazdasági tárca pályázati rendszere nehezen átlátható, bírálati rendszerében nem egységes elvű volt, a kevés eddigi ellenőrzés a pályázati rendszer számottevő kockázati tényezője. Ezzel együtt a jelentős nagyságrendű támogatási igények kezelésének kialakult szervezeti rendszere és feltételei alkalmassá tehetők az EU-támogatások fogadására.
A vizsgálat megállapította, hogy a Széchenyi terv végrehajtására vonatkozó előterjesztést a kormány nem tárgyalta valamelyik ülésének hivatalos napirendi pontjaként, megindításának, végrehajtásának feladatait sem törvény, sem kormányrendelet, sem kormányhatározat nem fogalmazta meg. Így a projekt nem kormányzati programként valósult meg, hanem - a nyitott tervezés hangsúlyozásával - laza együttműködési keretek között.
A pályázati rendszer keretében 2001. január és 2002. június között megjelent 190 pályázati felhívásra 2001-ben 13 697, 2002 első félévében 14 782 pályázat érkezett. Ezek közül a gazdasági tárca 13,7 ezer pályázatra 153,8 milliárd forint támogatást ítélt meg. A támogatási rendszer jellemző formája a vissza nem térítendő támogatás. Ez a megoldás a jelentés szerint lényegében közvetlen tőkejuttatással segítette a magánszemélyek és magánvállalkozások vagyongyarapodását, úgy, hogy az állam a befektetett költségvetési forrásokkal még csak üzletrészt sem szerzett.
Az odaítélésnél előre meghatározott értékelési szempontok és felhasználható keretek hiányában óhatatlanul szubjektívvé váltak a döntések, a megítélt támogatások hatékonysága kétséges. A bizottsági döntéseknél a döntési javaslatok nem megfelelően részletezettek és a döntések személyes felelősége nem dokumentált - véli a jelentés. A hosszabb időszak (5-20 év) alatt teljesülő projektek esetében megoldatlan vagy nem kielégítő azok sorsának figyelemmel kísérése, a teljesítmény rendszeres értékelése. Jelentős kockázati tényezőt jelent, hogy az ellenőrzési rendszer és a működési feltételek nem voltak meg teljesen a pályázati rendszer megindításakor. Emellett az sem különösebben megnyugtató, hogy az ellenőrzések rendkívül ritkák - véli a Kehi.
D. L.
