Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon idén összesen 170 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházás kezdődött el vagy valósult meg, az összeg 60-62 százaléka a központi költségvetésből és az önkormányzatok büdzséjéből származik - tudta meg lapunk Zoltai Nándortól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) integrációs osztályvezetőjétől. Az elmúlt években az állami szerepvállalás aránya 73-75 százalékot tett ki, a tendencia várhatóan a következő években is folytatódik, s az állam fokozatosan visszavonul e beruházások finanszírozásától. Idén a beruházási összeg negyede a vállalkozói szférától származott, a lakossági hozzájárulás és a külső (ISPA, Phare) forrás hat-hat százalék volt.
A vállalatok és önkormányzatok a fejlesztések finanszírozásához - Magyarország EU-csatlakozásáig - az évi 44 millió eurós ISPA-keretből, valamint kisebb mértékben a Phare-programból kaphatnak támogatást, illetve a KVM kezelésében lévő, évente mintegy 30 milliárd forinttal működő környezetvédelmi alap célelőirányzattól, a vízügyi alaptól és a Belügyminisztérium cél- és címzett támogatási keretéből is nyerhetnek szubvenciót.
A zöldtárca becslése szerint az EU minden környezetvédelmi követelményének való megfelelés költsége mintegy 2700 milliárd forint. Az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország tavaly júniusban lezárta a környezetvédelemről szóló fejezetet, s vállalta, hogy a csatlakozásig befejezi a jogharmonizációt és elvégzi a szükséges intézményfejlesztéseket és beruházásokat. A közösségi joganyag fordítása kétharmad részben már megtörtént, valamint a minisztérium és intézményei létszámfejlesztése folyamatos - tette hozzá Zoltai. (Két éve 171, tavaly 102, idén pedig 110 fővel nőtt az apparátus, s jövőre is hasonló nagyságot irányoztak elő, ám ezzel nem a minisztérium, hanem elsősorban a területi hatóságok dolgozói létszáma gyarapodik.) A közösségi szabályok alkalmazása alól Magyarország négy területen kért átmeneti mentességet. E derogációs területek fejlesztésére Magyarországnak összesen több mint 880 milliárd forintot kell költenie.
A legtöbbet a települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának megoldására kell fordítani, az erről szóló uniós irányelvnek való megfelelést Magyarország - a többi tagjelölt országhoz hasonlóan - legkésőbb 2015-ig vállalta. Az úgynevezett szennyezésre érzékeny területek esetében 2008, a 15 ezer lakosúnál nagyobb agglomerációk esetében 2010, míg a 2 ezer és 15 ezer lakos közötti területek esetében 2015 vége a vállalt határidő. Csak a költségvetésből finanszírozott szennyvízprogram végrehajtása összesen mintegy 845 milliárd forintot igényel - tájékoztatott az osztályvezető. Ebből 2005-ig az előirányzat 300 milliárd forint. (A csatornahálózat fejlesztésére 1994 óta már négyszázmilliárd forintot költöttek.)
A csomagolási hulladékokról szóló uniós irányelvnek megfelelően Magyarország azt vállalta, hogy az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékának - ezen belül az üveg és műanyag csomagolóanyag-fajták hulladéka legalább 15 százalékának - újrahasznosítását megoldja 2005 végéig. Az újrahasznosításra az államnak és az önkormányzatoknak mintegy 12 milliárd forintot kell költeniük. A hulladékfeldolgozás az ipar oldaláról szinte már teljesen megoldott, ez jelenleg 30-35 százalékos újrahasznosítási arányt jelent, további eredmények a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével érhetők el, ehhez elsősorban technikai fejlesztések és az apparátus növelése szükséges.
A veszélyes hulladékok égetéséről szóló irányelv alól Magyarország 2005 nyaráig kapott átmeneti mentességet. Jelenleg negyven égetőmű nem felel meg a közösségi előírásoknak, ezek korszerűsítésére a határidőig mintegy hétmilliárd forintot kell költeni. A nagy - 50 megawattóra teljesítmény feletti - tüzelőberendezések által kibocsátott légszennyező anyagok korlátozásáról szóló irányelv esetében a már meglévő berendezésekre vonatkozóan 2004 végéig szól a türelmi idő. Addig Magyarországnak hat erőművi, valamint egy cukorgyári és egy cementgyári kazán továbbfejlesztésére 17 milliárd forintot kell költenie.
Ezek mellett vannak még egyéb haladékot adó irányelvek is, amelyekre nem kellett Magyarországnak „alkudnia”, mivel ezeket nemcsak a csatlakozó országoknak, hanem a tagállamoknak is a magyar csatlakozás 2004-es időpontja után kell végrehajtaniuk. Így például az EU hulladéklerakókról szóló irányelvét 2009-ig, az integrált szennyezés megelőzését és csökkentését pedig 2007. október végéig kell teljesíteni. Jelenleg a Magyarországon lévő mintegy 2700 hulladéklerakó nagy része nem felel meg az uniós szabályoknak, ezeket a megadott határidőig az államnak mintegy 136 milliárd forintos ráfordítással fel kell számolnia vagy korszerűsítenie. Az integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés megteremtéséhez kapcsolódóan egységes környezethasználati engedélyeztetési rendszert kell az országnak kiépítenie, az apparátus bővítésével és a képzésekkel együtt erre mintegy 425 milliárd forintot kell majd költeni. Az ivóvízminőségről 2001-ben elfogadott kormányrendelet 2009 végéig elérendő EU-megfelelést irányoz elő, ez a vonatkozó irányelv szerint a megengedett határidőkön belül van.
D. E. L.
