Az MNB monetáris tanácsa hétfőn 9,0 százalékról 50 bázisponttal, 8,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jegybank egy viszonylag rossz egyensúlyi helyzet és az európai uniós csatlakozás kedvező hatásai mellett igyekszik egy olyan kamat- és árfolyamszintet teremteni, amelyek lehetővé teszik az inflációs célok teljesítését - mondta a monetáris tanács ülése után Járai Zsigmond, az MNB elnöke. Járai állítása szerint az elmúlt időszakban a jegybankra zúduló kritikák nem befolyásolták a döntést, és az MNB nem interveniált a sávon belül.
A kamatcsökkentés meglepte a piacot, a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők többsége a jegybank illetékesei - elsősorban Járai Zsigmond - által az utóbbi napokban adott nyilatkozatok alapján változatlan kamatszintet prognosztizált. A kamatcsökkentésnek ennek ellenére nem volt jelentős hatása a piacon, a forint árfolyama nem módosult számottevően, és a hozamgörbe rövid oldalán is csak kismértékben - 10-20 bázisponttal - estek a hozamok. A piaci hatás azért maradt el, mert csak az időzítés volt meglepő, a lépésre előbb vagy utóbb mindenki számított - véli Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. Barcza György, az ING Bank közgazdásza szerint a piacra az is hatással volt, hogy a Bundesbank elnökének tegnapi nyilatkozata újabb kamatcsökkentést helyezett kilátásba az eurózónában, ami megemelte a magyar instrumentumok vonzerejét.
A jegybankárok azzal indokolták a hitelezés költségeinek mérséklését, hogy a forint utóbbi időszakban tapasztalt erősödése a monetáris kondíciók szigorodását eredményezte. Az Európai Központi Bank (ECB) december 5-i kamatcsökkentése növelte a forintbefektetéseken realizálható többlethozamot, ugyanakkor az uniós csatlakozás feltételeiről született megállapodás mérsékli a forintbefektetések elvárt kockázati prémiumát. A monetáris tanács értékelése szerint a mostani csökkentés nem hátráltatja az inflációs célok megvalósulását.
A lapunk által megkérdezett elemzők közül többen követhetetlennek nevezték a jegybank kamatpolitikáját, amit az is alátámaszt, hogy az utóbbi időszakban az MNB kamatdöntései szinte mindig meglepték a piacot. Mások éppen ez utóbbi miatt dicsérik a monetáris csúcsintézményt. A szakértők többsége nem számított a négy héttel ezelőtti kamatcsökkentésre, de meglepetésként érte az is, hogy ezt nem követte további mérséklés. Elképzelhető, hogy az MNB így kívánja lehűteni a piaci spekulációt - vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője, aki szerint kétséges, hogy ez mennyire lesz hatásos. Barcza úgy véli, hogy a jegybank kamatpolitikája konzisztensnek nevezhető, a kommunikáció terén azonban van még mit javítania az MNB-nek.
Járai elmondta, hogy a jegybank szerint a 2003-as 4,5 százalékos inflációs cél eléréséhez 238-240 forintos euróárfolyam szükséges. Nem ilyen optimisták a piaci elemzők, szerintük ugyanis a 2003-as célkitűzés teljesítésére nincs sok esély, a monetáris kondíciók inkább csak a 2004-es inflációra lesznek majd hatással. A szakértők szerint a jövő év elején könnyen további kamatcsökkentésre szánhatja el magát az MNB, Török akár 100-150 bázispontos mérséklést is elképzelhetőnek tart.
K. P. P.
