A forint leértékelése hosszabb távon nem segítené a vállalatok versenyképességét, egyetlen tartós hatása az 1995-ös stabilizáció tapasztalatai szerint is az volna, hogy emelkedik az infláció - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a gazdasági bizottság ülésén. Az inflációs várakozások már az utóbbi hónapokban is gyors emelkedésnek indultak. A forint tartós erősödése nyomán kialakult gazdasági helyzet mindenki számára káros - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Véleménye szerint beláthatatlan következményei lennének a változatlanságnak, ezért a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája korrekcióra szorul. A pártelnök lapunknak elmondta, nem a törvény, hanem a gyakorlat a probléma, ezért az SZDSZ egyelőre nem kezdeményezi a jegybankkal kapcsolatos jogszabályok módosítását.
Járai értékelése szerint a jegybank monetáris politikája a 2001. májusi árfolyamrezsim-váltás óta elérte célját, ezért nincs szükség változtatásra, azt a jegybank nem is tervezi. Az utóbbi másfél évben az infláció gyors csökkenését főként a forint felértékelődése okozta.
A vállalatok versenyképessége az utóbbi egy évben 20 százalékkal romlott, ám ennek több mint négyötödét a reálbérek gyors növekedése okozta. A cégek többsége ugyanis nem alkalmazkodott bérpolitikájával a csökkenő inflációhoz. Járai szerint a monetáris politikán csak akkor lehet a közeljövőben lazítani, ha érdemben változnak a makrogazdasági feltételek. Ehhez az államháztartásnak tartania kell a 2003-ra tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos hiányt és a bérkiáramlás nem haladhatja meg a termelékenység javulását. Az MNB - a kormánnyal együtt - továbbra is azzal számol, hogy 2007-re Magyarország az eurózóna tagjává válhat.
Elsősorban az erős forint rontotta a magyar cégek versenyképességét, a lassuló inflációt pedig főként az élelmiszerárak csökkenése és a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árak okozták - tartott ki korábbi véleménye mellett Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Szerinte az ilyen jellegű vitákat a jegybank monetáris tanácsában (MT) kellene lefolytatni, ám ott jelenleg nincs a reálszférának képviselője. Ennek oka, hogy az MT tagjait a jegybank elnöke javasolja. Széles abban is a monetáris politika elhibázottságát látja, hogy 2002-ben jelentősen nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya.
A hosszabb távú reálkonvergencia érdekében Magyarországnak mindenképp folytatnia kell mind az államháztartási hiány csökkentését, mind pedig a dezinflációt - mondta Oblath Gábor, a monetáris tanács tagja az International Center for Economic Growth (ICEG) csütörtöki konferenciáján. A gyors eurócsatlakozás mellett érvelő jegybankár szerint a főként a dezinflációban testet öltő nominális konvergencia nem minden esetben szolgálja a reálfelzárkózást, de Magyarország esetében az EMU-csatlakozás miatt ez mégis igaz. Az euró bevezetése ugyanis csökkenti az inflációs várakozásokat, növeli a működőtőke-beáramlást és mérsékli a kamatkiadásokat is - jelentette ki Oblath.
Az árfolyam-politika nincs hatással a hosszú távú versenyképességre, azt mélyebb, reálgazdasági tényezők alakítják - mondta Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója. Szerinte a régió országai egymástól gyökeresen eltérő árfolyam-politikákat folytattak az utóbbi években, nemzetközi versenyképességük azonban hasonlóan alakult.
D. L.-K. P. P.
