Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar földpiac az utóbbi két évben felpezsdült ugyan, ám szakértők szerint a piac forrásoldalról még korlátozott. Az adásvétel beindult, ám a szerkezet torz, mivel főként tehetős magyar magánszemélyek (bankárok, vállalkozók) vásárolnak befektetési céllal 100-300 hektáros területeket. Az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás közeledtével, a spekulációs célú földvásárlások hatására az elmúlt két évben a korábbi rendkívül alacsony földárak gyors emelkedésbe kezdtek, nominálisan 50-60 százalék a drágulás. Egy jó minőségű, 18 aranykorona fölötti értékű, 50–100 hektáros birtok hektárja két éve átlagosan 230 ezer forintot, most pedig mintegy 350 ezer forintot ér – mondta lapunknak Raskó György agrárszakértő.
Területenként ugyanakkor nagy eltéréseket mutatnak a földárak. Budapest környékén és Nyugat-Magyarországon az elmúlt két-három évben – az ipari övezetek és ipari parkok kialakításának köszönhetően – 100 százalékot meghaladó áremelkedés következett be, ezeken a területeken hektáronként akár 600-800 ezer forintot is megadnak a földekért, míg Nógrád megyében az átlagár 100-150 ezer forint körül alakul – mondta Mikó Zoltán, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettese. Mikó szerint a termőföld-bérbeadással, földcserékkel és birtokrendezési ügyekkel foglalkozó NFA megjelenése érezhetően felpezsdítette a magyar földpiacot. Ősztől a szervezet több mint 60 ezer hektárnyi, már felajánlott föld felvásárlását kezdte el. Az állandó vevőként jelen lévő NFA-nak bárki felajánlhatja földjét, amely szigorú, de átlátható vagyonértékelés után napi áron vásárolja meg ezeket – tette hozzá Mikó.
A földalaphoz kerülnek a Földért életjáradék elnevezésű program keretében az államnak felajánlott termőföldek is. A hatvan éven felüli, 1—20 hektárral rendelkező nyugdíjasok a szervezetnek felajánlott földjükért cserébe életük végéig havi életjáradékot kapnak. A járadék alapja a piaci ár kétszerese lesz, az NFA átlagosan 200 ezer forintos hektáronkénti árral számol. Az állam elsődleges célja, hogy az uniókonform birtokméret kialakítása érdekében e kisméretű birtokokat kivonja, majd a földpiac részévé tegye. Az életjáradékra januártól lehet pályázni. A NFA első körben összesen 10-30 ezer hektár föld megvásárlását tervezi, s ezért 2003-ban mintegy egymilliárd forintot fizetne ki életjáradékként – tette hozzá Mikó.
Az NFA a földpiac élénkítését várja a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) és az OTP Bank Rt. jövőre induló, szabad felhasználású jelzáloghitelezésétől is (NAPI Gazdaság, 2002. november 7., 8. oldal). A termőföld vásárlására felhasználható hitel elősegítheti a földprivatizáció során sok százezer tulajdonoshoz került termőföld újbóli koncentrációját.
Az EU-csatlakozás után a szakértők szerint nem várható a földárak újabb robbanásszerű növekedése, mivel a potenciális vevők köre egyelőre nem bővül. A külföldiek ugyanis a belépés után legalább hét évig nem vásárolhatnak földet Magyarországon. Emellett megmarad a viszonylagos tőkeszegénység is, mivel a magyar gazdák az első évben az uniós támogatási szint 25 százalékát kapják. Raskó szerint azonban a földárak emelkedése újabb lendületet kaphat a csatlakozás után három évvel – 2007 körül –, amikor a már legalább három esztendeje Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet végző uniós gazdák számára megnyílik a földvásárlás lehetősége. Véleménye szerint az uniós tárgyalások hajrájában Magyarország számára ajánlott kedvező agrárkvóták is felértékelhetik a jó minőségű magyar termőföldet, így 2005—2007-re átlagosan 600 ezer forintot is érhet a minőségi területek hektáronkénti ára.
D. E. L.
