A vállalatok nem hittek az infláció csökkenésében, a tavalyi inflációhoz igazították a bérkiáramlást, ezért és a laza költségvetési politika miatt nincs a jegybanknak mozgástere a forintárfolyam csökkentéséhez - válaszolta Járai Zsigmond, amikor a magyarországi Amerikai Kereskedelemi Kamara (AmCham) tagjai arra kérték, ne áldozzák fel a vállalatok versenyképességét a 2007-es eurózóna-csatlakozásért.
Az AmCham tagjai szerint az eurózónához való csatlakozás kívánatos, de nem minden áron ragaszkodnának a 2007-es dátumhoz, ha ennek az az ára, hogy a magyarországi vállalatok versenyképessége súlyosan legyengül - hangzott el a kamara tegnapi konferenciáján. Jelenleg a magas költségvetési hiány és a versenyszférában tapasztalt 14 százalékos bérnövekedés nem hagy teret a monetáris politikának arra, hogy kamatcsökkentéssel segítse a forint árfolyamának alászállását - közölte Járai Zsigmond a kamara tagjaival, akik parázs vita során próbálták a jegybankelnököt meggyőzni az erős forint káros hatásairól. Járai kifejtette, hogy a környező országok és az Európai Központi Bank kamatcsökkentését az MNB azért sem követi, mert Magyarországon jóval magasabb az infláció, mint az említett országokban. Elismerte, hogy a laza költségvetési és bérpolitika, valamint a nagyon szigorú monetáris politika kombinációja valóban nem a legjobb gazdaságpolitikai „mix”, a cél azonban a 2007. évi csatlakozás az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz, ami szükségessé teszi a meghirdetett inflációs célok fenntartását. Az infláció alacsonyan tartása pedig mindenkinek érdeke, mondta Járai, aki szerint a versenyképesség romlásáért nagyobb részben a béremelések és csak másodsorban a forint erősödése felelős.
A GDP reálnövekedése 3,2-3,3 százalék lesz jövőre a jegybank szerint. Hosszabb távon nem az árfolyam-politika, hanem az inflációs várakozások hatnak erősebben az inflációra - fejtette ki a jegybankelnök. Amennyiben az inflációs várakozások csökkennek, valamint a költségvetési hiány három százalék körüli szintre süllyed és a bérkiáramlás nem haladja meg jelentősen a termelékenység növekedését, lehetőség nyílik az árfolyam-politika lazítására. Ebben az évben az volt a probléma, hogy a vállalatok nem hittek a jegybank inflációs célkitűzésének megvalósulásában, a bérnövekedések ezért a tavalyi inflációhoz igazodtak. Az AmCham tagjai, amelyek sok esetben eredményeik 70-80 százalékos visszaesését tapasztalták idén az erős forint és a gyengülő dollár miatt, jövőre csupán 5-6 százalékos béremelést helyeztek kilátásba.
T. K.
