A NAPI Gazdaság felmérése szerint novemberben 4,8 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árszínvonal, mint egy évvel korábban, az októberi szinthez képest pedig nem változtak az árak. A prognózisok széles skálán mozogtak, a legderűlátóbb szakértő 4,7 százalékos rátát vár, a leginkább pesszimista előrejelzés pedig 5,0 százalékos 12 havi árindexet sem tart kizártnak. A havi rátára adott prognózisok -0,1 és 0,2 százalék közé estek, a legtöbben stagnálásra számítanak.
Októberben a pesszimista elemzőknek lett igazuk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis az előzetesen várt 4,8 százalék helyett 4,9 százalékos éves indexről adott számot.
Szeptemberhez hasonlóan ebben a hónapban sem csökkent egyetlen árufőcsoport átlagos árszínvonala sem, a legdinamikusabb áremelkedést a szezonális okok miatt dráguló ruházati cikkek esetében jegyezték fel. Átlagon felül nőtt az élelmiszerek, illetve a szeszes italok és dohányáruk árszintje is, de az igazi meglepetést az okozta, hogy a prognózisokban szereplő árcsökkenés helyett drágábbak lettek a tartós fogyasztási cikkek.
A KSH holnap teszi közzé az inflációs statisztikát. Az elemzői előrejelzések szerint novemberben elsősorban nem a monetáris politika által befolyásolható termékek áralakulása segítette a dezinflációt. Az egy hónappal korábbinál alacsonyabb éves index mindenekelőtt a mérséklődő benzináraknak és a moderált élelmiszer-ipari áremelkedésnek köszönhető - fejtették ki a szakértők, akik az egyéb cikkek, üzemanyagok árufőcsoport esetében 1,2-1,6 százalékos áresést várnak, az élelmiszerek havi árindexét pedig 0,5 százalékra teszik.
A novemberi inflációs statisztika legérdekesebb részletének a tartós fogyasztási cikkek áralakulása ígérkezik. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője 0,5 százalékos ármérséklődést vár ettől a sortól, amit a novemberben rekordszintre erősödő forintárfolyammal és a karácsonyi időszak kezdetével magyaráz. Több elemző szerint az egész dezinflációs politika fenntarthatóságát kérdőjelezi meg, ha az elmúlt két hónaphoz hasonlóan ezúttal sem csökken a jellemzően importból származó termékek ára, ez ugyanis arra utal, hogy nem érvényesül az árfolyamhatás.
Szeptemberhez hasonlóan ebben a hónapban sem csökkent egyetlen árufőcsoport átlagos árszínvonala sem, a legdinamikusabb áremelkedést a szezonális okok miatt dráguló ruházati cikkek esetében jegyezték fel. Átlagon felül nőtt az élelmiszerek, illetve a szeszes italok és dohányáruk árszintje is, de az igazi meglepetést az okozta, hogy a prognózisokban szereplő árcsökkenés helyett drágábbak lettek a tartós fogyasztási cikkek. A KSH holnap teszi közzé az inflációs statisztikát. Az elemzői előrejelzések szerint novemberben elsősorban nem a monetáris politika által befolyásolható termékek áralakulása segítette a dezinflációt. Az egy hónappal korábbinál alacsonyabb éves index mindenekelőtt a mérséklődő benzináraknak és a moderált élelmiszer-ipari áremelkedésnek köszönhető - fejtették ki a szakértők, akik az egyéb cikkek, üzemanyagok árufőcsoport esetében 1,2-1,6 százalékos áresést várnak, az élelmiszerek havi árindexét pedig 0,5 százalékra teszik.
A novemberi inflációs statisztika legérdekesebb részletének a tartós fogyasztási cikkek áralakulása ígérkezik. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője 0,5 százalékos ármérséklődést vár ettől a sortól, amit a novemberben rekordszintre erősödő forintárfolyammal és a karácsonyi időszak kezdetével magyaráz. Több elemző szerint az egész dezinflációs politika fenntarthatóságát kérdőjelezi meg, ha az elmúlt két hónaphoz hasonlóan ezúttal sem csökken a jellemzően importból származó termékek ára, ez ugyanis arra utal, hogy nem érvényesül az árfolyamhatás.
K. P. P.
