Míg a magyarországi árszínvonal gyors felzárkózást mutat az EU-országokéhoz és a bérszínvonalban mutatkozó különbség is szignifikánsan csökken, addig a magyar termelékenység 2,2 százalékos növekedése elmarad az EU-országokban tapasztalt 2,6 százalékos ütemtől. A magyar vállalatok esetében a munkaidő 45 százaléka vész kárba. Mindez - 225 munkanappal számolva - évi 102 elvesztegetett munkanapot jelent - derül ki a Czipin & Proudfoot Consulting 10 országban, 2700 nagyvállalati vezető megkérdezése alapján készült idei termelékenységi tanulmányából.
Nemzetközi szinten a munkaidő 41 százaléka, évente és dolgozónként 92 munkanap vész el. A hazai vállalatvezetőknek a termelékenység növekedésével kapcsolatos várakozásai drasztikusan, több mint 50 százalékkal visszaestek 2002-ben 2000-hez képest, és a termelékenység növekedésére számító vezetők aránya is jelentősen, 69-ről 54 százalékra csökkent ugyanebben az időszakban. A termelékenység fejlesztésének első számú akadálya a nem megfelelő tervezés és irányítás, ami 43 százalékkal, azaz éves szinten több mint 39 munkanappal csökkenti a hasznos munkaidőt. A vezetési és felügyeleti problémák 23 százalék veszteséget jelentenek. Amellett, hogy a szervezeti gyengeségek dominanciája önmagában is figyelmeztető jel, a problémaforrások szerkezetének szinte teljes változatlansága a tavalyi évhez képest rámutat a probléma konzerválódásának veszélyére - emelte ki Klaus D. Harrer, a Czipin ügyvezető igazgatója. A Czipin vállalati termelékenységjavítási projekteken alapuló becslése szerint a magyar gazdaságban mintegy 30 százalék termelékenységnövekedési potenciál rejlik, ami merész állításnak tűnik a vállalatvezetők 2002-re vonatkozó 2,2 százalékpontos jóslata mellett.
T. K.
Tóth Katalin