Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GKI Gazdaságkutató Rt. és a K&H Bank Rt. együttműködésével készült prognózis szerint a 2004-es magyar EU-csatlakozás gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető, ez a korábbinál biztonságosabbá tette a külföldi pénzügyi befektetők számára, hogy a magas belföldi kamatokat kihasználva növeljék forintra átváltott megtakarításaikat. Eközben megtört az infláció csökkenése. A szeptemberi 4,6 százalék után októberben 4,9 százalék volt az év/év alapon számolt infláció, s további emelkedés valószínű. Ezt indokolja a tavalyinál magasabb olajár, a dohány jövedéki adójának emelése, a belföldi kereslet dinamikus bővülése, valamint az eddig mesterségesen elfojtott áremelések várható beindulása.
A kutatók szerint az államháztartás EU-konform módon számolt hiánya idén a GDP 8,5 százalékára rúg. A külkereskedelmi deficit egyelőre jól alakul, a kivitel ugyanis idén a behozatalnál kevésbé lassult. Ebben az importigényes export leállításának átmeneti egyenlegjavító hatása is szerepet játszik. Az év egészében azonban a fogyasztás gyors emelkedése miatt a behozatal felfutása várható - vélik a prognoszták. A folyó fizetési mérleg romlása ezzel szemben markáns, különösen az idegenforgalom aktívuma mérséklődik 2002-ben.
Az ipari termelés szeptemberben nőtt, ez azonban valószínűleg egyhavi kilengés volt. Az első kilenc hónapban a nem vámszabad területi ipari kivitel emelkedett a legjobban, a belföldi értékesítés viszont stagnált. Az ipari termelés növekedési üteme idén nem éri el a 3 százalékot. Az építőiparban viszont az idén húsz százalék fölötti bővülés várható, míg a kereskedelem tíz százaléknál nagyobb ütemet produkálhat.
Az első kilenc hónapban a keresetek a versenyszférában 14 százalékkal, a költségvetésiben csaknem 30 százalékkal emelkedtek, s a GKI kutatói a következő hónapokban a különbség növekedésére számítanak. A reálbérek idén várhatóan több mint 13 százalékkal, a GDP-növekedés négyszeresével emelkednek. A lakosság nettó pénzmegtakarítása azonban alig nő. A többletforrások ugyanis a gyors ütemben emelkedő fogyasztáson kívül a lakásszektorba áramlanak.
(NAPI)
