A forint az utóbbi hetekben vészesen megközelítette az árfolyamsáv szélét, és a többszöri verbális intervenció, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy héttel ezelőtti 50 bázispontos kamatcsökkentése ellenére is 14 százalék fölötti szinten forog a bankközi devizapiacon. A jegybank hétfői, szinten tartást jelentő kamatdöntése után továbbra is jelentős vételi nyomás nehezedik a magyar fizetőeszközre, ami könnyen azzal járhat, hogy a sáv szélét jelentő 234,69 forintra süllyed az euró kurzusa.
A jegybank ez esetben a verbális, illetve a devizapiaci intervenció, a további kamatcsökkentés és az árfolyamsáv eltolása közül választhat, bár a kormány elzárkózása miatt a sávközép módosítása gyakorlatilag kizárható.
A hatások nehezen számszerűsíthetők, de az bizonyos, hogy a jegybank csak átmenetileg képes devizapiaci intervencióval feltartóztatni az erősödést - véli Barcza György, az ING Bank szakértője.
A verbális intervenció ugyan a legolcsóbb megoldásnak számít, ám a jelenlegi befektetői hangulatot tekintve feltehetően nem volna elég az árfolyam-erősödés megakadályozására. E jegybanki eszköz hatékonyságát erősen megkérdőjelezi, hogy a piaci spekuláció lehűtése akkor sem járt sok eredménnyel, amikor a kormányfő és az MNB elnöke a múlt héten együttesen nyilatkozattal igyekezett gyengíteni a forintot.
A forintárfolyam gyengítésének másik lehetséges módszere a jelenleg kiemelkedő megtérülést biztosító hazai instrumentumok vonzerejének csökkentése, azaz a kamatok további mérséklése. Ebben az esetben azonban a jegybanknak számolnia kell azzal, hogy a hitelezés költségeinek leszorítása a monetáris kondíciók enyhülését jelenti, ez pedig megnehezítheti, sőt lehetetlenné is teheti az inflációs cél elérését. Ha azonban az inflációs cél a jegybank döntése miatt nem teljesül, az hiteltelenné teheti a monetáris politikát, és jelentős többletköltségeket okozhat a jövőben. A kamatok csökkentésének mindemellett pozitív hozadéka is lenne, ugyanis ösztönözné a beruházásokat, és az államadósság olcsóbb megújítására is módot adna.
Elméletileg ugyan lehetőség van a forint további erősödését lehetővé tevő sáveltolásra is, de erre a jegybankon kívül szintén döntési pozícióban levő kormány ellenállása miatt egyelőre nincs sok esély. A forint további felértékelődése számos csatornán keresztül hatna a gazdasági szereplőkre. Az euró értékvesztése csökkentené a nettó devizahitelező háztartások vagyonát, de miközben jól érintené a devizában eladósodott vállalati szektort, jelentősen rontaná az exportőrök nemzetközi versenyképességét is. A forint felértékelődése olcsóbbá tenné az importot, csökkentené a devizában fennálló államadósságot, de egyben le is értékelné az MNB devizatartalékait. Az összhatást elsősorban azért nehéz megbecsülni, mert nem tudni, hogy milyen visszaesést okozna a felértékelődés az exportvolumenben, illetve a növekedésben, és azt is nehéz előre látni, hogy mennyire vinné le az inflációt - fejtette ki Barcza.
Amennyiben a sávközép a jelenlegi 276,1 forinton marad és sem a verbális intervenció, sem pedig a kamatcsökkentések nem mérséklik érezhetően a forintra nehezedő nyomást, úgy a jegybank a sáv szélén kénytelen eurókeresletet teremteni, és így megállítani a kurzus emelkedését. A devizapiaci intervenció, illetve az azt követő sterilizáció azonban költséges, miután a jegybanknak meg kell fizetnie az eurózónabeli és a magyar kamatok közötti, csaknem 6 százalékpontra tehető különbséget, így hosszabb távon nem tartható. A cseh, illetve szlovák jegybankok példája is arra utal, hogy a régióban korlátozottak a sterilizált intervenció lehetőségei - véli legutóbbi elemzésében a Schroder Salomon Smith Barney.
Több szakértő is arra számít, hogy a jegybank a kamatcsökkentés és az intervenció egyfajta keverékével próbálja majd a sávon belül tartani az árfolyamot. Barcza szerint az sem kizárt, hogy már most is interveniál az MNB a piacon, például a jegybankok bankjának tartott BIS segítségével.
K. P. P.
