Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter 2002. november 25-én visszavonta az M5-ös autópálya ügyeinek intézésére néhány hónapja kinevezett Szalai Béla miniszteri biztos megbízását, s helyette Kovács Ferenc gazdaságfejlesztési és pénzügyi helyettes államtitkárt bízta meg az M5 továbbépítésével és használatával kapcsolatos tárgyalások vezetésével. A tárca célja ezzel a tárgyalások felgyorsítása és a megállapodás mielőbbi létrehozása volt. A lépés a négy éve tartó eredménytelenségen hivatott változtatni, hiszen már az előző kormány is megoldást keresett a sztráda továbbépítésére, illetve a jelenleginél kedvezőbb úthasználati díjak bevezetésére. Csillag korábban egy konferencián elmondta, hogy tisztázni kívánják az M5-ös továbbépítésének mikéntjét, ütemét, a finanszírozás módját; a tárca szándéka, hogy e sztrádát is bekapcsolják a matricás díjszedésbe.
A kormány elképzelései szerint az autópálya 2005-ig eléri Szegedet, majd az országhatárt. A sztráda jelenlegi üzemeltetője, az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. (AKA) 2003 végéig opcióval rendelkezik az építkezések megkezdésére. Ahhoz azonban, hogy megkezdhesse az építkezést, sok részletről kellene egyezségre jutnia a kormánnyal. Sürgeti a tárgyalások lezárását az is, hogy ez év végén lejár az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza-Szeged közötti 60 kilométeres szakaszának építési engedélye. Ez azonban még nem volna akadálya annak, hogy 2006-ig megépüljön a sztráda az országhatárig - mondta lapunknak korábban Szalai Béla.
Megfigyelők annak mérlegelésére hívják fel a döntéshozók figyelmét, hogy az államnak érdemes-e a sztráda jelenlegi üzemeltetője részére évente mintegy tízmilliárd forintot kifizetni a matricás rendszerből fakadó veszteségének finanszírozására, nem inkább az autópálya építésére kellene-e fordítania ezt a pénzt.
D. J.
