Az értékpapír-juttatásra eddig - annak formájától függően - a természetbeni juttatásra, az egyéb jövedelemre vagy az osztalékra vonatkozó szabályok alkalmazását írta elő a törvény. 2003-tól a fő szabály az, hogy az adókötelezettség jogcímét a juttató és a kedvezményezett között fennálló jogviszonynak és az értékpapírszerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.
Értékpapír a jövő évtől természetbeni juttatásként nem adható. Ha a juttató a munkaadó, akkor a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok lépnek életbe.
Ez érvényes a vételi, jegyzési, eladási opciós jog gyakorlásával szerzett jövedelmekre is, amelyek eddig egyéb jövedelemként adóztak. Az utóbbi alapvetően a munkajövedelmeket terhelő járulékok, és nem az adóztatás miatt jelent változást. Kivétel az újonnan bevezetett „elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program” keretében szerzett jövedelem. A program előnye, hogy adót csak az értékpapír eladásakor kell fizetni, továbbá a jövedelem árfolyamnyereségnek számít. A kedvezményes adózásnak számos feltétele van. Az értékpapírokat letétbe kell helyezni. Adóévenként legfeljebb 500 ezer forintértékben szerzett értékpapírra alkalmazható, ha az értékpapírt a megszerzését követő két éven belül nem értékesítik. A programot a Pénzügyminisztérium nyilvántartásba veszi. A nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségek meglehetősen bonyolultak. Fontos átmeneti szabály, hogy azokra a jegyzési, vételi, eladási opciós programokra, amelyekről a megállapodást 2002. december 31-éig megkötik, még a jelenlegi szabályok érvényesek.
A dolgozói részvény (dolgozói üzletrész) esetében a szerzéskor nem kell adót fizetni, hanem csak a dolgozói részvény átruházásakor. A keletkezett jövedelem - a kapott bevétel és a dolgozói részvény (dolgozói üzletrész) megszerzéséért fizetett összeg (ideértve a járulékos költségeket is) különbözete - szintén munkaviszonyból származó jövedelem.
Nem adóköteles az átváltoztatható kötvény átalakításával szerzett névre szóló részvény.
Eddig ha a vállalkozás jegyzett tőkéjét a jegyzett tőkén felüli vagyonból felemelték, a magánszemély tulajdonosok 20 százalékos osztalékadót fizettek. Ez a kötelezettség, amely diszkriminációt jelentett a társasági adóalanyokkal szemben, megszűnik. Adókötelezettség tehát csak akkor keletkezik, amikor ténylegesen kivonják a vagyont a vállalkozásból.
Dr. Török Györgyi
Tóth Katalin