Jövőre a magyar adótörvények az EU követelményeinek megfelelően megszüntetik az off-shore társaságok alapításának lehetőségét, illetve a beruházási és helyi adókedvezményeket, ami érzékenyen érinti a külföldi befektetőket. A nagyvállalatok adóterhe egyenesen növekszik. Versenysemleges adókedvezményekhez az uniós tagországoktól is érdemes ötleteket kölcsönözni. További lépéseket lehetne tenni a gyorsított amortizáció terén és jó megoldásnak tűnik a csoportos adózás is.
EU-minták
A csoportos adózás egyfajta adókonszolidáció, amikor az anyacég és a tulajdonában álló leányvállalatok együtt válnak adóalanyokká és a csoport tagjai közötti forgalom nem adózik. Így az egyik tagvállalat veszteségei - például a fejlesztési költségek - csökkentik a cégcsoport nyereséges tagjainak adóját. Érdemes odafigyelni arra a holland megoldásra is, amely hozzájárul ahhoz, hogy Hollandia EU-konform módon holdingközpont maradhasson. Hollandiában az ottani társaságok a gyakran más országban működő leányvállalataik által fizetett osztalékot szembeállíthatják az általuk kifizetett osztalékkal, és csak a különbség után kell adót fizetniük. A legtisztább megoldás a társasági adó csökkentése lenne, amit a kormány idén két okból nem fontolt meg. A költségvetés egyelőre nem tud lemondani arról a mintegy 100 milliárd forintról, ami a társasági adó 12 százalékra csökkentése esetén négy-öt évig, amíg a beruházások eredménye be nem érik, évente kiesne, ráadásul a még ki nem futott adókedvezmények miatt jövőre a vállalatok átlagos reál-adóterhelése még alulról súrolja a 10 százalékos adóparadicsomi határt - tudta meg lapunk pénzügyminisztériumi forrásokból. A 2003. évi magyar adótörvény átvette a jövedelemadózás területén élő két leglényegesebb irányelvet: az anya-leányvállalati és az összeolvadási irányelvet, és a megszűnő kedvezmények helyett egy amortizációs és egy meglehetősen bonyolult fejlesztési adókedvezményt vezetett be.
Kedvezményezett átalakulások
Kedvezményezett átalakulásnak minősül az egyesülés, a szétválás, a részleges átalakulás, ahol a jogelőd és a jogutód is társaság (a magyar vagy az EU-irányelvek értelmében), feltéve, hogy a jogelőd tag(ok) a jogutód által az átalakulás során kibocsátott részvény vagy üzletrész névértékének megfelelő pénzeszközökhöz maximum 10 százalékban jutnak, valamint szétválás/részleges átalakulás esetén a jogelődök arányos részesedést szereznek a jogutód(ok)ban.
Részvénycsere esetén a megszerző „társaság” részesedést szerez a megszerzett „társaságban” és ennek ellenében a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapírt (üzletrészt) bocsát ki és azokat, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának, feltéve, hogy a megszerző társaság elnyeri a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban. A kedvezményezett eszközátadás során az átruházó társaság annak megszűnése nélkül legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza az átvevő társaságra az annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében.
Beruházási adókedvezmények
A beruházási adókedvezmények nincsenek összhangban az EU-szabályokkal, ugyanakkor megfelelő átmeneti időszak nélküli megszüntetésük valószínűleg alkotmányellenes lenne. A jelenlegi törvénymódosítás ezért csak a jövőbeni beruházások esetén mondja ki a kedvezmények megszűnését. Így a 2002. december 31. után megkezdett beruházás után nem vehető igénybe a 100 százalékos adókedvezmény, helyébe az EU-konform fejlesztési adókedvezmény lép. Azonban jogosultságot lehet még szerezni a 2002. december 31-ig „megkezdett” (és nem a korábbi szabályozás szerinti „üzembe helyezett”) beruházással a 3 és 10 milliárd forint értékű beruházások után igényelhető adókedvezményre. Az arra jogosult adózók az adókedvezményt egyelőre még 2011-ig igénybe vehetik. Ugyanakkor - a korábbi tervezettel ellentétben - a törvény lehetővé teszi, hogy az EU-csatlakozásról szóló egyezmény ezt a szabályt felülírja.
Fejlesztési tartalék
Az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint csökkenti az adóalapot. Ezt a fejlesztési tartalékot az adózó a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a lekötéskor hatályos adókulccsal az adót megállapítja és - önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten - az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adót az említett mértékkel a negyedik adóévet követő adóév első hónapjában megállapítja, és azt önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával megfizeti. Már abban az adóévben, amelynek első napja 2002-ben van, csökkenthető az adózás előtti eredmény az eredménytartalékból átvezetett lekötött tartalékkal, de csak maximum az adózás előtti nyereség 20 százalékáig, illetve adóévenként 500 millió forintig. Amennyiben az adózó a lekötést követő adóév végéig ezt a lekötött tartalékot nem használja fel beruházásra, a következő adóév első hónapjában 18 százalékos adót állapít meg, és azt az önellenőrzés rendelkezései szerint, de késedelmi pótlékot számítva fizeti meg.
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény az alábbiak szerint módosulva 2003. január 1-jével lép hatályba, ebben az adóévben alkalmazandó először.
Az új szabályozás szerint a fejlesztési adókedvezmény összegének meghatározásánál a kiindulási alapot a beruházási érték, költség jelenti, amelyből külön rendeletben meghatározott intenzitási mérték alapján számítható ki az igénybe vehető kedvezmény összege, a minimális üzembe helyezett beruházás értéke 3 milliárd forint. A létszámra vonatkozó feltétel helyett alkalmazható az új szabályozás szerint az is, ha az évesített bérköltség az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének 1500-szorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.
Fejlesztési adókedvezményt engedélyezhet a kormány a legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházásra vagy legalább 3 milliárd forint értékű széles sávú internetszolgáltatást szolgáló beruházásra. Egyéb feltételek megállapíthatók a környezetvédelmi előírások, illetve a térségi fejlesztési programok figyelembevételével. Amennyiben az adókedvezmény visszafizetésére kerül sor, azt késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzés szabályai szerint kell végrehajtani. Új, jelentős szigorítás, hogy az adókedvezmények érvényesítésére csak az adóbevallásban van mód, azt követően önrevízióra sincs lehetőség.
Erdős Gabriella
PwC-adópartner
(A társasági adó változásairól részletesen ír a november 27-én megjelenő Cég és Jog.)
Tóth Katalin