Az adótábla változása minden olyan adózónál mérsékli az adóterhelést, aki összevonás alá eső jövedelemmel rendelkezik. A minimálbér adómentessége azáltal biztosított, hogy a bérjövedelem után járó adójóváírás mértéke a bérjövedelem 18 százaléka, havi felső értéke 9 ezer forint. A teljes összegű adójóváírás annak jár, akinek éves összes jövedelme 2003-ban az 1 millió 350 ezer forintot nem haladja meg. A jogosultság 1 millió 950 ezer forintig fokozatosan szűnik meg.
Az adótábla, adójóváírás
Bővül a családi kedvezmény megosztására jogosultak köre: a családi kedvezmény nemcsak a házastársak, de élettársak között is megosztható, amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe. Egyébként a családi kedvezmény mértékei (havi 3000, 4000 és 10 000 forint) és a jogosultságok változatlanok.
Legfeljebb évi 60 ezer forintig terjedően új adókedvezményt vehetnek igénybe a felnőttképzésben részt vevők és a számítástechnikai eszközöket vásárlók.
A felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézménnyel kötött felnőttképzési szerződés alapján fizetett díj (ideértve a vizsgadíjat is) 30 százalékával csökkenthető az összevont adóalap adója.
Adómentes természetbeni juttatás lesz a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat, valamint az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átadása.
Nem minősül a magánszemély bevételének a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, még akkor sem, ha a képzés költségét ténylegesen nem a munkáltató viseli.
Nem kell adóznia a magánnyugdíj-pénztári tagnak, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt - rendelkezése szerint - a tagdíj-kiegészítés címén befizetett összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban az egyéni számláján jóváírják. Ha azonban azt kifizetik a magánszemélynek, akkor egyéb jövedelemnek minősül.
Tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek
A befektetési hajlandóság (s ezáltal a hazai tőzsdei forgalom) élénkülése várható attól az új szabálytól, hogy megszűnik a tőzsdei ügyleteken (mind az azonnali, mind az összetett és származtatott ügyleteken) elért jövedelmek adóztatása. Az adómentességet a törvény úgy biztosítja, hogy 2003. január 1-jétől kamatnak (és így 0 százalékos adómérték alá eső jövedelemnek) minősíti a tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevételt. Jelenleg csak a belföldi tőzsdén (az értéktőzsdén és az árutőzsdén) elért bevételekre vonatkozik a szabály, azonban Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása után az unió bármely tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet során megszerzett bevétel is kamatnak minősül.
Az osztalék
A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése miatt - az osztalék adóját a jegybanki alapkamathoz kötő szabály alapján - évről évre csökkent a 20 százalékos adó mellett felvehető osztalékösszeg, s egyre nagyobb rész csúszott át a 35 százalékos adóterhet viselő jövedelemmé. Ezzel összefüggésben változik a 20 és a 35 százalékos adómérték alá eső osztalékrész megállapításának a szabálya. A vállalkozás saját tőkéjének a magánszemély vagyoni betétje arányában a magánszemélyre jutó értéke 30 százalékát meg nem haladó osztalékjövedelem után 20 százalék, az ezt meghaladó összegű osztalékjövedelem után 35 százalék az adó mértéke. Fontos azonban, hogy az új szabály csak 2004-től lesz alkalmazható, ugyanis a 2002. évről elkészített beszámolóban kötelezettségként kimutatott és 2003. december 31-e előtt kifizetett osztalék után a 2002-ben érvényes szabályok alapján (a vállalkozás saját tőkéjének a magánszemély vagyoni betétje arányában a magánszemélyre jutó értéke és a jegybanki alapkamat kétszeresének szorzata) kell az adófizetési kötelezettséget megállapítani. (2004-től a 35 százalékos adókulcs alá eső osztalékjövedelem után nem kell 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni.)
Új szabály 2004-től, hogy nem az osztalék megállapítása évében hatályos előírásokat, hanem az osztalék felvételének (kifizetésének) időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni az osztalék utáni adókötelezettség megállapításánál.
Nem minősül osztaléknak 2003. január 1-jétől a jegyzett tőke saját tőke terhére történő felemelése révén keletkező jövedelem, ha a jegyzett tőke felemelése iránti kérelmet 2002. december 31-ét követően nyújtják be a cégbírósághoz.
Karácsony Irén,
a Deloitte & Touche adó-tanácsadási üzletágának menedzsere
(A témáról részletesebben ír szerzőnk a Cég és Jog november 27-i számában.)
Tóth Katalin