Az első Dzurinda-kormány idején módosított és elfogadott devizatörvény értelmében külföldi magánszemélyek csak három évvel Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozását követően vásárolhatnak majd északi szomszédunknál termőföldet. A törvényhozás Farkas Pálnak (Magyar Koalíció Pártja), a költségvetési és pénzügyi bizottság elnökének módosító indítványát fogadta el, nem pedig a kormányét, amely az EU-csatlakozás után azonnal lehetővé tette volna a külföldi magánszemélyeknek, hogy korlátlanul és mindennemű megkötés nélkül termőföldet vásároljanak. E módosítás értelmében termőföldet csak olyan külföldiek vásárolhatnak, akik a belépéstől számított három éven keresztül Szlovákiában gazdálkodnak. A kormány előterjesztésével ellentétben a külföldiek csak azt a földet vásárolhatják meg, amelyet használnak. Feltétel továbbá a kettős állampolgárság vagy az állandó szlovákiai lakhely is.
Ismereteink szerint a legnagyobb külföldi földhasználó a Csallóközben tevékenykedő Dan-Slovakia Agrar dán társaság, amely mintegy 2600 hektárnyi, az államtól és magánszemélyektől bérelt földterületen gazdálkodik. (A cég Csehországban is tevékenykedik.)
A külföldi társaságok napjainkban úgy juthatnak legkönnyebben szlovák földterülethez, ha egy csődbe ment termelőszövetkezetet vásárolnak fel. Ezt az utat választotta a Dan-Slovakia Agrar is. A mezőgazdasági termőföldek árát egy 1991-ből származó törvényre épülő pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza. Eszerint napjainkban a legjobb csallóközi (dunaszerdahelyi járásbeli) termőföld hektáronkénti ára 100-120 ezer korona között alakul, azonban jelenleg pang a szlovákiai földpiac, a lanyha kereslet miatt becslések szerint 35-40 ezer koronáért is hozzá lehet jutni egy hektár kiváló minőségű termőföldhöz.
Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa
