A magyar állam mint egyszemélyes tulajdonos 2003. június 30-ával megszünteti a Magyar Államkincstár Rt.-t. A kincstár feladatait ezt követően az Államháztartási Hivatal veszi át, Magyar Államkincstár néven - áll a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetben. Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője lapunknak elmondta, hogy az összevonást takarékossági és hatékonysági megfontolások indokolják. A jövőre fuzionáló szervezeteket az államadósság folyamatos törlesztését és megújítását végző Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) egy időben, 2000 márciusában hozták létre.
A Magyar Államkincstár Rt.-t a kincstár pénzintézeti típusú feladatainak ellátásával, az ÁHH-t pedig a költségvetési folyamatok lebonyolításával és ellenőrzésével bízta meg a kormányzat. A hivatalos magyarázatok szerint a szervezeti átalakulást ekkor is a közpénzek elköltésének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele indokolta.
Az államháztartási reform részeként életre hívott szervezetek közül kettő - az ÁKK és a kincstár - is társasági formában működött az utóbbi két évben. A nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan megoldást azzal magyarázták az illetékesek, hogy így az alkalmazottaknak nem kell közalkalmazotti jövedelmet kínálni, amivel elkerülhetővé válik, hogy az intézmények szakemberei a magánszektorban próbáljanak szerencsét.
A Magyar Államkincstár Rt. és az ÁHH összeolvadása éppen a kincstár alkalmazottait érintheti kellemetlenül, munkaviszonyuk a kincstár megszűnésével egyidejűleg ugyanis közszolgálati jogviszonnyá alakul át, azaz esetükben közalkalmazotti fizetés váltja fel az eddig kapott piaci bért. A törvénytervezet szerint az alkalmazottak illetményének alsó határa a korábbi munkaviszony alapján őket megillető személyi alapbér lesz.
A parlament előtt fekvő törvénytervezetben nincs szó az ÁKK megszüntetéséről, illetve beolvasztásáról, azaz az államadósságot a továbbiakban is különálló szervezet kezeli, ahol az alkalmazottak piaci bérezésben részesülnek.
K. P. P.
