Úgy tudjuk, hogy a pénzügyi tárca bilaterális tárgyalásokat folytatott a többi minisztériummal és szinte mindenben sikerült megegyezni - emögött feltehetően az áll, hogy a PM akarata érvényesült, azaz a korábban meglévő 1400 milliárd forintnyi eltérést kiiktatták.
Jó ütemben halad a jövő évi költségvetés első olvasatának vitája, de a kedden végződő rendkívüli kormányülésen végleges döntés még nem várható - tudta meg a NAPI Gazdaság Máté Dánieltől, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivőjétől, aki elmondta, hogy a következő kormányülésen viszont már megegyezés születhet. Más forrásokból azonban úgy értesült lapunk, hogy a büdzsét elfogadta a kormány.
, méghozzá úgy, hogy a pénzügyi tárca a többi minisztériummal folytatott egyenkénti tárgyalások során el tudta tüntetni az 1400 milliárd forint többletigényt.
A kormány elé csak olyan - többnyire apró - eltérések kerültek, amelyekben a PM nem tudott dűlőre jutni valamelyik tárcával. A törvények értelmében október 31-éig - azaz jövő csütörtökig - a parlament elé kell terjeszteni a jövő évi költségvetés tervét, és a kormány vezető politikusai több ízben is megerősítették, hogy mindenképpen betartják a törvény által előírt határidőt.
A kormány által felvázolt középtávú makropálya egyik kritikus pontjának számító 2003-as költségvetést formálisan tegnap kezdte el tárgyalni a kabinet, a konkrét információkkal szinte egyáltalán nem rendelkező külső megfigyelők pedig egyelőre aggódva figyelik a fejleményeket. Amennyiben információink helytállóak, ez az aggodalom felesleges, mert a PM és a tárcák kiadásokkal kapcsolatos elképzelései között tátongó rést az előbbi betömte azzal, hogy nem engedett a minisztériumoknak. Sok elemző nem bízik abban, hogy a kormány jövőre - az eredeti terveinek megfelelően - a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékára tudja leszorítani az államháztartás hiányát, az elfogadott büdzsében mindenesetre ez áll.
A kutatók szkepticizmusát erősítheti az is, hogy míg a PM hivatalosan a GDP 6 százalékát kitevő államháztartási deficittel számol az idei évre, addig a piaci és kutatóintézeti prognózisokban 7,3-7,5 százalékos hiány szerepel.
A költségvetési megszorítás több szempontból is kiemelkedő fontosságú. A hiány mérséklése a középtávú makropálya tarthatóságának, illetve a jegybanki inflációs cél teljesülésének egyik alapfeltétele, de az ország egyensúlyi paraméterei is jelentős romlást szenvedhetnek, ha elmarad a kiadások visszafogása.
(NAPI)
