Szeptemberben 0,6 százalék volt az egyhavi átlagos áremelkedés, az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva pedig 4,6 százalékkal növekedett a fogyasztói árszínvonal. Az első kilenc hónapban átlagosan 5,4 százalék volt az éves inflációs ráta - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők átlagos inflációs előrejelzése az augusztusival megegyező, 4,5 százalékos éves drágulást vetített előre, ám számos szakértő 4,6 százalékra várta a 12 havi indexet. Részleteiben rejt meglepetéseket a friss statisztika, ám összességében így is megfelel az előzetes várakozásoknak.
A szeptemberi statisztika szerint egyetlen árufőcsoport árszintje sem mérséklődött az egy hónappal korábbihoz viszonyítva, amire a forint árfolyamsávjának tavaly májusi kiszélesítése óta nem volt példa. Az utóbbi 15 hónapban jellemzően a tartós fogyasztási cikkek részindexe volt negatív - tavaly szeptemberben is itt regisztráltak ármérséklődést -, június és augusztus között pedig a szezonális termékek áresése miatt az élelmiszerek havonta több mint 1,0 százalékkal kerültek kevesebbe. Szeptemberben a zöldségek és gyümölcsök 0,3 százalékkal drágultak, így ezúttal a szezonális élelmiszerek nem segítették a dezinflációs folyamatot. Az élelmiszerek közül az elemzői várakozásoknak megfelelően a sertéshús és a tojás drágult a leginkább.
Az utóbbi hónapokban jellemzően csökkenő árú tartós fogyasztási cikkek indexe elsősorban a személygépkocsik drágulása miatt emelkedett, itt ugyanis átlagosan félszázalékos volt a drágulás. Havi szinten a legdinamikusabb áremelkedést a szezonális okok miatt dráguló ruházati cikkek mutatták, a fogyasztói kosárban nagyobb súllyal rendelkező egyéb cikkek és üzemanyag főcsoport azonban így is több mint harmadát magyarázza a havi inflációnak. Az üzemanyagok két százalékpontos drágulását meghaladó mértékben emelkedett az újságok és folyóiratok, a tankönyvek, illetve a virágok ára. A statisztika egyik kellemes meglepetése a szolgáltatások árszintjének stagnálása - mondta Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. közgazdásza. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint ezt ellensúlyozta a vártnál valamivel magasabb ruházati áremelkedés és a tartós fogyasztási cikkek drágulása.
Az elemzők többsége szerint augusztusban érte el mélypontját a 12 havi inflációs mutató, innen már emelkedő rátákra kell számítani. A szakértők közül szinte mindenki biztosra veszi, hogy teljesül a jegybank idei inflációs célkitűzése, jövő márciusig azonban akár 5,5 százalék fölé repítheti az indexet az áfa és a fogyasztási adók várható emelése. Barcza György, az ING Bank szakértője 1,0 százalékpontra teszi az adóemelés inflációs hatását.
K. P. P.
