Szeptember végén rendezték Moszkvában a kötöttfogású birkózó-világbajnokságot, ahol legalább egy aranyérmet remélt a közvélemény, végül azonban egy ezüstérem jött össze. A szövetségnek azonban nemcsak az okoz gondot, hanem az is, hogy a sportág a rendszerváltás óta folyamatosan küszködik a szponzorációs, illetve egyéb forrásból származó bevételek hiányával. Mára valamelyest normalizálódott a helyzet - közölte lapunkkal Gáspár Tamás, a Magyar Birkózószövetség (MBSZ) főtitkára. Idén is, mint az ezt megelőző években, a sportág egésze évi 100 milliós nagyságrendű keretből tartja el magát. Gáspár szerint a szakágak részéről folyamatosan nagyobb támogatási igény fogalmazódik meg, mint amennyit a szponzoroktól befolyó összeg fedezhet. Így az MBSZ-nek minden évben állami forráskiegészítést kell kérnie ahhoz, hogy megfelelően működhessen mindhárom szakága. Sok esetben előfordult már, hogy a szponzoráló társaságok inkább egy eseményhez kapcsolódóan, illetve annak támogatására adtak pénzt, mint hogy egy sportágat támogattak volna közvetlenül. Mivel a birkózásban évente rendeznek nemzetközi versenyeket, a szövetség a sportolók felkészítése mellett komoly összegeket kénytelen fordítani a kiutaztatásra és a szállásra is - közölte Gáspár.
A sportágat új veszély fenyegeti. A közelmúltban a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (NOB) szóba került, hogy a birkózás egyik fogásnemét, a kötöttfogást kiveszik az olimpiai sportágak közül, illetve összevonják a szabadfogással. Gáspár szerint mivel az ókori görögök a kötöttfogású birkózást olimpiai sportágnak tekintették, ezen szakág kivétele az ötkarikás játékok műsorából az olimpiai szellem megcsúfolása lenne. Az MBSZ szerint várhatóan egy éven belül kerülhet a NOB elé a sportág kérdése, döntés pedig csak ezután várható. Egy kizárást követően a presztízsveszteség mellett vélhetően anyagi hátrányok is érhetik a szakágat, hiszen a karikákon kívülről még nehezebb lenne támogatókat fölhajtani.
B. A.
