Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) növekedési és stabilitási paktumának minap keresztülvitt lazítása után sem lehet arra számítani, hogy Magyarország az államháztartási hiány 3 százalék alá szorítása nélkül az eurózóna tagja lehet - vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők. A maastrichti szerződésben definiált túlzott deficitelvárást pontosító paktum értelmében a 3,0 százalékos államháztartási deficitplafont a konjunkturális ciklus ingadozásai idején is tartani kell, a kritériumot megszegő országnak pedig szigorú szankciókkal kell számolnia. A sokat kritizált szerződésen a hét elején jelent meg az első komoly repedés, Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak ugyanis sikerült elérnie, hogy eredeti vállalásukkal ellentétben 2004 helyett 2006-ra hozzák egyensúlyba költségvetésüket.
Az engedményt az kényszerítette ki, hogy az eurózónában a gazdasági növekedés lassabb a vártnál, a prognózisok szerint idén 1,0 százalék alatt marad a GDP-bővülés üteme.
Magyarország gazdasági és politikai súlya nem vethető össze az Európai Unió (EU) és az EMU legjelentősebb államainak erejével, így naivitás lenne azt hinni, hogy számottevő könnyítésre számíthat a 2007-re tervezett eurócsatlakozás kapcsán. Az államháztartási hiány 3,0 százalék alá szorítása nélkül nem váltja fel a forintot az euró - vélik az elemzők. Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. közgazdásza szerint Magyarország számára nem az EMU vezető gazdaságai, hanem Portugália lehet a jó példa, márpedig a lisszaboni kormányzatnak súlyos árat kellett fizetnie a fiskális fegyelem lazulásáért. Barcza György, az ING Bank elemzője szerint csak abban az esetben képzelhető el, hogy 3 százalékot meghaladó deficittel csatlakozzunk az eurózónához, ha módosítják a maastrichti kritériumrendszert, amire jelenleg nem sok az esély.
A szakértők többsége úgy látja, hogy bár idén láthatóan elszállt az államháztartás hiánya - egyre több vélemény szól úgy, hogy az EU-metodika alapján kalkulált deficit akár 7,3 százalékos is lehet -, még így is lehetséges, hogy 2005-re 3 százalék alá szorítják a hiányt, és így 2007-ben Magyarország az EMU tagja lehet. A kormánynál jóval pesszimistább elemzők többsége jövőre 5,3-5,5 százalékos, 2004-ben 4-4,3 százalékos, 2005-ben pedig 3 százalékos hiányt várnak, de vannak ennél borúlátóbb előrejelzések is - például a Credit Suisse First Boston minap megjelent jelentése jövőre 6,1 százalékot jósol. A szakértők prognózisaiba mindemellett komoly bizonytalanság is vegyül, az előző kormány példájából kiindulva ugyanis többen kétségesnek tartják, hogy a 2006-os választási év előtti esztendőben visszafognák az állami kiadásokat.
K. P. P.
