Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzintézetek az első negyedévi adatokat követően meglehetősen pesszimistán látták az idei kilátásokat, a második negyedévben azonban - úgy látszik - megfordult a kedvezőtlen trend. A Magyar Bankszövetség égisze alatt, a Nemzetközi Bankárképző Központ által működtetett bankközi adatbázis azt mutatja, hogy a profittermelő képesség látványosan javult. Az első negyedévben a szektorszintű nyereség 10,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, most viszont a magáról adatot szolgáltató 30 bank egy év alatt több mint 13 százalékos profitjavulásról számolt be - tudtuk meg Rohonczi Krisztina projektvezetőtől. A számított (adózott) nyereség a vizsgált körben fél év alatt 35 százalékkal nőtt.
A bankrendszer eszközarányos (annualizált) megtérülése június végén 1,55 százalék volt, szemben a 2001-es 1,15 százalékkal. Az első félévben a bankok kamatból származó jövedelme - elsősorban a kamatkiadások csökkenése miatt - csak kis mértékben emelkedett, a jutalékeredmény viszont jelentősen, éves szinten több mint 22 százalékkal nőtt. A jövedelem növekedését visszafogta, hogy az általános költségek csaknem 9 százalékkal bővültek, az előző év hasonló időszakához képest mintegy 25 milliárd forinttal magasabb az elszámolt igazgatási költség.
A bankok vállalati hitelállománya hozzávetőleg 5, míg a lakossági kölcsönök összege 26 százalékkal emelkedett az első félévben. A hitelezési aktivitás finanszírozásában a nem ügyfélforrásokra egyre nagyobb szerep hárul, miközben a betétállomány 5 százalékkal visszaesett, a kibocsátott kötvények állománya 35 százalékkal nőtt a 2001. decemberi adatokhoz képest.
A hitelek összvolumenének növekedése egyébként maga után vonta a portfólió minőségének romlását is: a lakossági hitelek után elszámolt értékvesztés 17 százalékkal nőtt. Az adatok ezzel együtt - hangsúlyozta a bankárképző szakembere - egyértelműen az elmúlt év pozitív tendenciáinak folytatását vetítik előre, eredményesség szempontjából valószínűsíthető az előző (nem a legrosszabb) esztendőnél sikeresebb év zárása is. Nyilvánvalóan tovább folytatódik a hitelezési szerkezet átrendeződése a lakossági ügyfelek javára. Némi aggodalomra legfeljebb az adhat okot, hogy az aktivitás bővítését a bankok továbbra sem tudják kizárólag ügyfélforrásból finanszírozni. A piaci források felhasználása viszont a jövedelemszerkezetre is hat.
B. V. J.
