BUX 138901.29 0,12 %
OTP 44990 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Még kitart a bérkiáramlás lendülete

A magyar nemzetgazdaságban az idei első félévi bruttó nominális átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó pedig 17,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júniusban az előző hónapoknál lassabb ütemben nőttek a bérek. A vállalatok egyre kevésbé követik a közszféra bérdinamikáját, a szektor átlagbére az előző havihoz képest csökkent.

2002. augusztus 22. csütörtök, 20:38

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A száguldó május után júniusban lassult a bérek átlagos növekedése. Ezzel idén január és június között a bruttó nominális átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó pedig 17,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A reálkeresetek – az első hathavi 5,9 százalékos infláció mellett – 11,3 százalékkal lettek magasabbak egy év leforgása alatt.
A vizsgált időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 114 400 forint volt. A versenyszférában 14,2 százalékkal, a költségvetési szektorban 28,7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek az előző évihez képest. Így a vállalatoknál dolgozók átlagosan 111 900 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 121 300 forintot kerestek átlagosan havonta. A két szféra közti nagy különbség oka a tavalyi központi intézkedések áthúzódó hatása, valamint a 2002-es illetményemelés. A félév folyamán a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók átlagos bruttó keresete 80 800 forint volt, a szellemi foglalkozásúaké 156 800 forint. A munkajövedelem kereseten felüli része munkavállalónként átlagosan 4 százalék volt.
A következő egy-két hónapban a bázishatás miatt valószínűleg szelídül a reálbérek növekedési üteme, ám a szeptemberi közalkalmazotti bérrendezés októbertől újra felfelé húzza. A közszféra bértömege ugyanis egy csapásra 50 százalékkal növekszik.
A reáljövedelem számottevő növekedése ellenére a gazdaságban egyelőre nem mutatkoznak erőteljesen a keresleti infláció jelei, bár a szolgáltatásoknál a nyár eleje óta mind jobban érezhető a bérkiáramlásra visszavezethető áremelkedés. Elébe menve egy túlzott inflatorikus hatásnak, a pénzügyi tárca szeretné, ha a közalkalmazotti bérek 50 százalékos emelése után olyan megállapodás születne a szociális partnerekkel, amelynek révén a jövedelempolitika csökkenti a keresleti hatások inflációs kockázatát.
A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által kialakított makropálya szerint idén a bruttó bérek átlagosan 17–18 százalékkal növekednek. A pénzügyi tárca szerint idén 11–12 százalékos reálbér-növekedés várható. A kormány jövőre 5–6 százalékosra szelídítené az ütemet úgy, hogy a versenyszektorban 3, a költségvetésiben 10–12 százalékos emelkedést tart elfogadhatónak. Utóbbi az idei intézkedések áthúzódása miatt nem járna együtt nominális emeléssel a tervek szerint, leszámítva a köztisztviselői életpálya második üteméhez kapcsolódó, jövőre esedékes bérrendezést.
A jegybank idén a versenyszektorban 13,0 százalékos bérinflációval számol. Megítélése szerint ugyanis a vállalatok az erős alkalmazkodási kényszer miatt nem vállalnak ennél gyorsabb ütemű bérfejlesztést. Júniusban a vállalati szféra bruttó átlagbére 1000, a nettó 700 forinttal lett kisebb az előző hónapinál.
(NAPI)

Domokos László
Domokos László

Ez is érdekelhet