Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az államháztartásban 2001-ben a tervezettnél magasabb infláció és a jelentős mértékű bérkiáramlás miatt többletbevételek, a kiadási oldalon pedig támogatási igények jelentkeztek - állapítja meg a törvénytervezet. A deficit a pénzforgalmi adatok szerint ugyan a bruttó hazai termék (GDP) 3,1 százalékára csökkent a korábbi 3,7 százalékról, de a nemzetgazdasági elszámolásokhoz jobban illeszkedő, eredményszemléletű mutatók az állam finanszírozási szükségletének növekedését jelzik - fogalmaz a zárszámadás.
A hiány az EU-statisztika szerint kissé meghaladta a GDP 4 százalékát, ami mintegy 1 százalékpontos növekményt jelent 2000-hez képest (idén 6 százalékot vár a PM).
A központi büdzsé privatizáció nélküli bevételi főösszege 40,2 milliárd forinttal haladta meg a 2001 novemberében elfogadott módosított előirányzatot, míg a kiadások 37 milliárd forinttal maradtak el az újrafogalmazott tervtől. Ezek eredményeként a hiány 402,9 milliárd forintra mérséklődött, szemben a tervezett 480,3 milliárd forinttal.
A bevételek közül 1,6 százalékponttal emelkedett a lakossági befizetések aránya, ugyanakkor 1,3 százalékponttal csökkent a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó összegek részesedése az összes bevételből. A bevételek alakulását elsősorban a tervezettnél magasabb infláció, a gyorsuló bérnövekedés, illetve a forintárfolyam változása határozta meg. A zárszámadás a bevételek alakulása kapcsán megemlíti, hogy a társasági adóban elért többlet a külföldön tevékenységet végző adózók többletbefizetéseire, valamint a pénzintézetek jövedelmezőségének javulására vezethető vissza. Utóbbiaknál a társaságiadó- bevételek növekedését segítette az is, hogy a korábbi évektől eltérően 2001-ben az adóhatóság a pénzintézeteknek nem utalt vissza társasági adót. A vámbevételek (122,9 milliárd forint) ugyan meghaladták a tervezett 121 milliárdot, ám az EU-csatlakozással összefüggő vámtehercsökkentések miatt 14 milliárddal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében a számítottnál kedvezőtlenebb áfabevételeket a gazdaság teljesítményének mérsékeltebb növekedésével magyarázza a zárszámadás. A többlet ezen a soron 46,6 milliárd forinttal maradt el a módosított tervektől, amit főként a fékeződő importáfa-bevételek okoznak, illetve az árfolyamveszteségek kompenzálásaként az év végén elhatározott gyorsítás a visszautalásoknál. A fogyasztási és jövedéki adókból származó bevétel terven felüli alakulását a személygépkocsik és a dohánytermékek megnövekedett kereslete segítette elő. Utóbbi termékkörben a cigaretta jövedéki adójának 15 százalékos emelése a fogyasztás 5 százalékos visszaesésével járt együtt, ám ezt ellensúlyozta az egyéb dohánytermékek növekvő forgalma. Az illetékbevételeknél a növekvő ingatlanárak utáni terven felüli illetékbefizetések sem tudták ellensúlyozni a bélyegilletékeknél elszenvedett közel 10 milliárdos kiesést, amiért a feszített előirányzat, illetve az okmánycserék kapcsán várt roham elmaradása felelős. Említést érdemel még az állami vagyonnal kapcsolatos bevétel: a befolyt 6,7 milliárd forint jócskán elmarad az eredetileg tervezett 69,5 milliárdtól, de még a módosított 33,5 milliárdos tervtől is. Utóbbi már nem tartalmazta az ÁPV Rt. osztalékfizetési kötelezettségét. Így a kincstárivagyon-kezelési bevételeket a koncessziós befizetésekből befolyt 6,1 milliárd forint határozta meg. A távközlési koncessziók 5 milliárdot hoztak, szemben a tervezett 31,8 milliárddal, miután a tervektől eltérően a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt nem írták ki a pályázatot a harmadik generációs mobiltelefon-rendszerre. A törvénytervezet szerint kisebb bevételkiesést jelentett még a korábbról elhalasztott 3,5 gigahertzes rádióhálózat-frekvencia értékesítése esetében a frekvenciasáv leértékelődése, valamint hogy elhalasztották a polgári TETRA rádiótelefon-rendszer licencének pályázati kiírását.
A kiadásoknál dinamikusan emelkedett a központi költségvetési szervek aránya, a 2,3 százalékpontos növekménnyel a részesedésük elérte a 40,1 százalékot az összes kiadáson belül. Nőtt a gazdálkodó szerveknek folyósított központi pénzek súlya is, 4,4-ről 4,8 százalékra. Lényegében egyedül az adósságszolgálat, kamattérítés kiadási sor aránya mérséklődött 16,2 százalékra az egy évvel korábbihoz képest, amikor még 19,7 százalékot ért el a részesedése.
Az államháztartás folyó kiadásainak növekvő súlyáról s ezzel párhuzamosan a tőkejellegű ráfordítások csökkenő részesedéséről tanúskodik a törvénytervezet. A tőkejellegű kiadások és támogatások aránya 1,2 százalékponttal csökkent az államháztartás konszolidált kiadásain belül 2001-ben. Ez annak tudható be, hogy a kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését túlnyomórészt államháztartáson kívüli forrásokból, az MFB hitelfelvételén keresztül finanszírozta. A folyó, működési jellegű kiadásoknál egyaránt emelkedett a háztartások és a magánvállalkozások részesedése.
A monetáris és árfolyam-politikai intézkedések kapcsán a törvénytervezet megállapítja, hogy a többek között az árfolyamsáv kiszélesítését tartalmazó intézkedéseket megkésve hozták meg, elszalasztva a megelőző két év jóval kedvezőbb gazdaságpolitikai környezetének kihasználását. Az árfolyam a sávszélesítés óta eltelt időszakban egy viszonylag szűk - a centrális paritástól 6-12 százalékra felfelé eltérő - sávban ingadozott. Ezt a mértéket a Pénzügyminisztérium természetesnek tekinti, de megjegyzi, hogy a volatilitásban nem a reálgazdasági fundamentumok, hanem a külföldről származó hatások játszottak közre. A zárszámadás szerint az MNB a széles sávban már nem interveniált, májusig azonban 341 milliárd forint intervenciót hajtott végre. Az irányadó jegybanki kamat szerepét betöltő kéthetes betéti kamatot az MNB hat lépésben összesen 2 százalékponttal mérsékelte 2001-ben, a vágások többsége a második félévre esett.
Az állampapírpiacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. aukcióit néhány kivételtől eltekintve a túlkereslet jellemezte. A külföldiek kezében lévő állampapír-állomány 342 milliárd forinttal, 1075 milliárdra emelkedett. A teljes piaci értékesítésű államkötvény- és diszkontkincstárjegy-állományból való részesedésük év végére 4 százalékponttal 28 százalékra emelkedett, vagyis ez a befektetői kör motorizálta a piacot.
B. Z.
