Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Adószakértők üdvözölnék a házipénztárakban felhalmozódott bevételek kedvezményes kivételét. Hozzáteszik azonban, a Pénzügyminisztérium akkor érné el a várt hatást, vagyis a házipénztárakban csak papíron felhalmozódott összegek legalizálását, ha az adót 10 százalék körül állítanák be.
Zara László, a Magyarországi Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint 20 százaléknál magasabb adót már biztosan nem lenne értelme megállapítani.
Számos kisvállalkozás űz sportot abból, hogy a képződő bevételét papíron a házipénztárában parkoltatja, miközben a valóságban egyetlen fillért sem tudna felmutatni egy ellenőrzés esetén. Ezt a megoldást a magas adóteher kényszeríti a cégekre, ezért a pénzügyi tárcánál olyan javaslatot kívánnak kidolgozni, ami mérsékeltebb adóztatás mellett ezeknek a többnyire már elköltött bevételeknek a legalizálását szolgálná. Értesüléseink szerint az ilyen esetekre valahol 20 és 25 százalék körüli adókulcsot állapítanának meg, ami magasabb, mint a 15 százalékos evakulcs. Jelenleg 20, illetve 35 százalékos adót kell fizetnie annak, aki úgy dönt, hogy osztalékágon veszi ki a pénzét. Néhányan tudni vélik: a tárca az eván kívüli cégek számára is biztosítani szeretné ezt a lehetőséget, ám a PM illetékese szerint ez nem szerepel a tervekben.
Az már eldöntött, hogy az új adónem a bruttó 10 millió forint éves árbevételű cégek számára lesz elérhető. A lehetőséggel élhetnek a bt.-k, kft.-k és az egyéni vállalkozók is. A kft.-knek annyi megszorítással kell számolniuk, hogy az uniós jog miatt továbbra is könyvelést kell vezetniük, míg a többieknek elég csak a bevételt nyilvántartaniuk.
A kereskedők egyébiránt magasabb, 25 milliós árbevételi plafont szerettek volna elérni, ám számukra más módon könnyítene az adóterheken a PM. A már létező átalányadó-rendszeren belül, egyes kulcsok vagy sávok átalakításával történhet ez meg. A tárca számításai szerint mintegy 380 ezer olyan vállalkozás működik ma Magyarországon, amelyik nyereséges és megfelel a feltételeknek, így ők az első számú célcsoport. Az új adónem alkalmazása 40-50 milliárd forinttal csapolhatja meg a büdzsé bevételeit, de a PM szerint a befizetési kedv javulásával ennél mérsékeltebb lehet a költségvetés vesztesége.
Szintén végleges, hogy a nagyobb cégek osztódását vagy az alkalmazottak evába kényszerítését megakadályozandó csak hároméves működéssel a háta mögött léphet be társaság az evakörbe, ami az adószakértők szerint logikus döntés. Egyben megpróbálják kizárni annak a lehetőségét, hogy kereszttulajdonlások révén, több kisebb cégre lebontva jussanak vállalkozások az új adónem alá.
Tudomásunk szerint az eva alá tartozó adónemek nem változtak a korábbi elképzelésekhez képest, továbbra is az áfát, a társasági adót, az osztalékadót és a cégautóadót váltja ki az új adónem. A bevezetéshez számos törvényt kell módosítani, több adótörvény mellett a számvitelit, a csődeljárásról szólót, illetve a gazdasági társaságokról rendelkező joggyűjteményt is.
(NAPI)
