Magyarországról a kerékpárosvilág élvonalába jelenleg csak egyéni partizánakcióval lehet eljutni - mondta lapunknak Takács Gyula mesteredző. A Magyar Kerékpáros Szövetség elnökségi tagja szerint a magyar utánpótlás elsősorban a szülők pénztárcájára épít, ami - tekintve hogy az edzők túlnyomó többsége társadalmi munkában dolgozik - nem is lehet meglepő. Bodrogi László is egyszemélyes egyesületként működve tudott évekig versenyezni Franciaországban, és az évi 400-800 ezer forintos magyarországi versenyeztetési költség többszörösét kitevő összes kiadást is a saját kasszából kellett állnia a családnak - tette hozzá Takács.
Évekig visszaforgatták a pénzdíjak teljes összegét a versenyeztetésbe, és eközben Bodrogi apja volt egy személyben fia edzője és menedzsere.
A hozzáértők szerint a felzárkózásra hosszú távon csak profi csapatok alapításával és olcsóbb kerékpárárak mellett volna esély. Egy harmadik kategóriás profi csapat éves költségvetése azonban 100 millió forintnál kezdődik, és ehhez közelítő nagyságrendben jelenleg Magyarországon csak a Mapei-Kanizsa Kerékpáros Klubnál tudnak gondolkodni.
A jelenleg is zajló Tour de France-on, a világ legrangosabb kerékpáros-körversenyén, a Mapei Quick Step színeiben a világsztárok sorába emelkedett a 25 éves magyar versenyző, Bodrogi László. A Mapei azonban nemcsak Bodrogi - és a Grassi-Mapeiben kerekező Sipőcz Dávid - révén kapcsolódik Magyarországhoz.
A nagykanizsai kerékpáros-egyesület még 1999-ben kereste meg a budaörsi székhelyű Mapei Kft.-t a pénzügyi és az olasz Mapei Quick Step csapatot a szakmai segítség megszerzése érdekében. A Mapei Kft.-vel három évre szóló - idén decemberben lejáró - támogatási szerződést írtak alá. A nagykanizsai klub 2001 óta hivatalosan is a Mapei Quick Step szatellitcsapatává vált, amivel közvetlen hozzáféréshez jutottak a 1. kategóriás profi csapat edzésterveihez és létesítményeihez. Látva a Magyarországon elért szervezési és sportsikereket, a milánói központban támogatták, hogy a kanizsai klub váljon a csapat kelet-európai főhadiszállásává. Ennek nyomán Nagykanizsán felvették a kapcsolatot a környező országok szövetségeivel és ma már többek között lengyel versenyzők is erősítik a klubot.
A magyarországi szokásoktól eltérően azonban az új modell bevezetése a hagyományos értelemben vett bérezés megszüntetésével járt együtt - tudtuk meg Gayer Tamástól, a Mapei Kanizsa kerékpárosklub elnökétől. A versenyzők fix összegként csak a napi 4 órás munkaidő után járó minimálbért kapják, de a klub állja számukra a versenyzéssel és létfenntartással kapcsolatos minden költségüket, beleértve a lakásbérlést, az étkezést, a kerékpárokat és az utazást. A versenyzők mindemellett elnyert pénzdíjaikat is megtarthatják.
A klub fontos szerepet vállal a marketingszempontból kevésbé „értékes”, de az egyéni fejlődést tekintve meghatározó 16--23 év közötti korosztály versenyeztetéséből, akik közül később - ahogy az Bodrogi esetében is történt - a legjobbak profi szerződést kapnak.
Gayer szerint Magyarország akkor kerülhetne fel hosszú időre a nemzetközi kerékpárélet térképére, ha megkapná a nemzetközi szövetség licencét, amelynek feltétele többek között a jelenleginél hozzávetőleg háromszor gazdagabb költségvetés, 10-20 állandó munkatárs - beleértve az edzőket, orvosokat és ügyintézőket -, valamint a versenyzők részére kötelezően kifizetendő több száz eurós fizetés.
A klub működését jelenleg főszponzorként, a költségvetés 51 százalékának erejéig a Mapei Magyarország Kft. állja. További részt vállal a költségekből a nagykanizsai önkormányzat, és a több tíz millió forint nagyságú büdzsé további részét is szponzorok bevonásával próbálják előteremteni.
Gayertől megtudtuk, hogy a Mapeitől még nem kaptak tájékoztatást a szponzorációs szerződés megújításáról, illetve felmondásáról. Szerinte megnyugtató megoldást jelentene, ha november elejéig sikerülne megoldást találni a klub további finanszírozására, ez a határideje ugyanis annak, hogy a nemzetközi szövetségnek benyújtsák a profi klubbá váláshoz szükséges igazolásokat.
S. M.
