Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén az első negyedévben annyi biztos, hogy csökkent a munkanélküliek száma, ám ennek mértéke kérdéses. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ILO-konform módszertana szerint az állástalanok száma egy év leforgása alatt 4,2 százalékkal mérséklődött, míg a munkaügyi hivatalok nyilvántartásai szerint a munkanélküliek 7,8 százalékkal lettek kevesebben. Amíg a munkaerő-felmérés szerint az utóbbi két évben gyakorlatilag nem változott az állástalanok száma, addig a munkaügyi statisztika időről időre produkált némi mozgást. A két munkanélküliségi adat közötti eltérés százezer fő körül állandósult, mindig a munkaügyi adat volt a nagyobb.
Idén az első negyedévben a munka nélkül lévők száma a munkaerő-felmérés szerint 246 ezer fő, míg a munkaügyi hivatalok adatai szerint 368 ezren voltak. Az eltérés azzal magyarázható, hogy a munkaügyi központokban azok is regisztráltatják magukat munkanélküliként, akik eközben munkát végeznek, így a KSH felmérése szerint nem minősülnek munkanélkülinek. A felmérésben az számít foglalkoztatottnak, aki a vonatkozási héten legalább egy óra jövedelemszerző munkát végzett vagy a rendszeres munkától csak átmenetileg volt távol.
A nemzetközi ajánlások szerinti egyórás munkavégzés kritériumát több kritika is éri - állapítják meg a statisztikusok. Ám ennek fenntartását indokolja, hogy így a foglalkoztatottság valamennyi típusát figyelembe lehet venni. Ráadásul ennek alapján a munkanélküliséget mint a munkával rendelkezés teljes hiányát lehet definiálni. A magyarországi gyakorlatban az egyórás munkavégzést általában csak nagyon kevesen jelölik válaszként, arányuk általában nem éri el a fél százalékot.
Így az számít munkanélkülinek, aki nem dolgozik és nincs munkája, amelytől átmenetileg volt távol, valamint aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hétben. További feltétel, hogy két héten belül el tudja foglalni a számára megfelelő állást.
Látványos a különbség a regionális adatok között is. A KSH adatai szerint ugyanis a legtöbb - 21 százaléknyi - munkanélküli a közép-magyarországi régióban található, míg az adminisztratív nyilvántartás szerint az Észak-Alföldön arányuk eléri a 25 százalékot. A két statisztika között a legnagyobb eltérés Közép-Magyarországon tapasztalható. Az idei első negyedévben ugyanis a KSH 49 ezer állástalant mért ott, a munkaügy viszont csupán 39 ezer főről tudott. Minden más régióban a munkaügyi adat a nagyobb.
D. L.
