Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
A közvetlen jövedelemtámogatás kivételével a mezőgazdasági politika minden eleme szerepel az EU közös álláspontjában, amelyről pénteken folyt első alkalommal tárgyalás a tagjelöltekkel. Egyes területeken a magyar kormányéval azonos vagy közeli Brüsszel álláspontja. Így például elfogadták a cukorgyártás „A” kvótáját, (amely a magyar felhasználásból indul ki) és a joganyag része lesz a tokaji bor sajátos készítési eljárása is. A magyar főtárgyaló, Juhász Endre nagykövet szerint viszont a kormány számára elfogadhatatlan, hogy a szántóföldi növényekre (területre és terméshozamra) vonatkozó referenciaértékeket az EU az Agenda 2000-hez képest eltérően állapítaná meg a tagjelölteknél.
A területet az1989-91 átlaga adja ki, míg a terméshozamnál az 1986-91 közötti évek átlagát veszik alapul, nem számítva a legjobb, illetve legrosszabb év eredményét. (Ez fontos lesz például a közvetlen jövedelemtámogatás kiszámításánál, amely a terület és a terméshozam szorzatán alapul.) Ha nem a jelenlegi tagállamok kalkulációját veszik, akkor 150 millió euróval jutna kevesebb a magyar gazdáknak, feltéve, ha nem változtatnak a közvetlen jövedelemtámogatás feltételein. (Erről még nem jutottak dűlőre a tagországok, a brüsszeli javaslat csupán a jelenlegi tagoknak juttatott összeg negyedét adná meg a csatlakozás első évében.)
Hasonlóan vita van a tejtermelést szabályozó tejkvótáról, amelynél a döntő tényező a lakosság tejtermékfogyasztása. Magyarország méltányosnak tekintené, ha figyelembe vennék a várható életszínvonal-növekedést; ezt az indokolná, hogy bár a nyolcvanas években a hazai fogyasztás azonos szintű volt az EU-éval, jelenleg jelentősen alatta van. Az egy főre jutó tejtermékfogyasztás 2000-ben Magyarországon 176 kilogramm volt, szemben az EU 300 kilogrammjával. A tejkvóta megállapítása alkufolyamat része, erről nem rendelkezik a joganyag. A magyar javaslat szerint vagy a kilencvenes évek előtti értékből induljanak ki, vagy ha egy későbbi évet vesznek alapul, akkor azt egészítsék ki a fogyasztás várható növekedésével. Elfogadhatatlan lenne viszont, ha a csatlakozás első évében a magyar tejtermelést csökkenteni kellene.
Hasonlóan hátrányos besorolást javasol az EU a borvidékek kategorizálásában. Míg Magyarország egyetlent, a C1a zónát alkalmazná, az EU háromfajtát, köztük a C2-t, amely a mediterrán földrajzi adottságokra vonatkozik. (Ha egy bortermelő nem éri el az adott tájegységben az alkoholtartalom minimumszintjét, akkor nem termelhet.) Eltérés van még többek közt a vágómarha-, a marhahús- és az izoglukózkvóták esetében, viszonylagos közeledés mutatkozik ugyanakkor a gyümölcs-zöldség termesztés adataiban, így a paradicsom, a barack, a körte, a lencse, a csicseri borsó termesztés, illetve feldolgozási kvótájában.
Gordon Tamás
