Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az évi 1,75 milliárd liter tejet előállító, illetve feldolgozó tejágazat 400 millió liter tejfelesleggel küzd éves szinten, a többlettermelésből adódó mennyiséget azonban az ágazat általában el tudja helyezni a külpiacokon saját intervenciós kasszája működtetésével. A terméktanácsok között a Tej Terméktanács (TT) volt az első, amely intervenciós kasszát kezdett működtetni már évekkel ezelőtt, a közelmúltban azonban kiderült, hogy ez a kassza - amelyet a termelők és a feldolgozók tartanak fenn, az idén például minden megtermelt liter tej után 3,6-3,6 forint befizetésével - nem lesz elegendő.
Az ágazati szereplők befizetésével és az idei 1,5 milliárd forint állami támogatással együtt a kasszából az idén 14,9 milliárd forinttal lehet gazdálkodni, ezt az összeget azonban a piaci folyamatok miatt további 5,1 milliárd forinttal ki kell egészíteni - mondta lapunknak Nagygyörgy Éva, a Sole Hungária Rt. kommunikációs igazgatója. Hozzátette, hogy a jelenlegi támogatási rendszer finanszírozása egyelőre július végéig látszik megoldottnak. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a többletforrást sem a termelők, sem a feldolgozók nem tudják vállalni, ezért a megoldást az ágazat az államtól várja. Az ágazatnak nem kedvezett, hogy 2002 első öt hónapjában - az amerikai és az uniós támogatások növekedésével párhuzamosan - csökkentek a világpiaci árak. Az exportáló cégeknek további nehézségeket okozott a dollár gyengülése, illetve a forint erősödése. Ezek a folyamatok becslések szerint csak a feldolgozóknak 3,5 milliárd forint árbevétel-kiesést okoztak a január-májusi időszakban.
Nagygyörgy Éva szerint megoldást jelenthetne a termelés visszafogása is, ez azonban nem megy egyik pillanatról a másikra, a termelésben az átfutási idő legalább két hónap. Május végén 120 millió liter tej egyenértéknek megfelelő tejipari késztermék volt az üzemek raktáraiban, a feldolgozók ugyanis a kedvezőtlen külpiaci értékesítési lehetőségek miatt mérsékelték a kivitelt - tette hozzá a kommunikációs igazgató. Megfigyelők szerint az ágazat termelési önkorlátozását fentieken túl a jelenlegi helyzetben nem csak azért lenne nehéz megvalósítani, mert a literenkénti 5,2 forint minőségi állami támogatással termelő tehenesgazdák nehezen mondanának le az évek óta biztos haszonról, hanem azért is, mert nyáron a friss zöldtakarmányt fogyasztó tehenek éppen több tejet adnak, mint más időszakban. A visszafogás az uniós csatlakozási tárgyalásokon kiéleződött kvótavitát sem feltétlenül befolyásolná pozitív irányban, a magyar érdekeket tekintve.
Az ágazat képviselői mindenesetre - tartva attól, hogy összeomlik a belföldi piac és leáll az export - a múlt héten egyeztettek az agrártárcával, a Tej Terméktanács pedig a héten tartott küldött-közgyűlésén döntött a minisztérium kéréséről. A testület elnöksége a küldöttek felhatalmazása alapján kidolgozza az ágazat rövid és hosszú távú programját (NAPI Gazdaság, 2002. június 19., 3. oldal). A rövid távú programban is számolnak majd az 5,1 milliárdos állami segítséggel, a hosszú távúban pedig további javaslatokat fogalmaznak meg. Ilyen lehet például az iskolatej-akció országos kiterjesztése, a kvóta nélkül megtermelt, illetve feldolgozott úgynevezett ,,szürke tej” megszüntetése - ez éves szinten mintegy 200 millió literre tehető -, a kvóta alatti termelés után fizetendő büntetés elengedése, valamint az importengedélyezés rendszerének átgondolása. Az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodás idei további liberalizációja nyomán ugyanis vámmentesen lehet majd behozni Magyarországra az unióból vajat és tejport, miközben ezekből itt is készletek vannak.
L. L.
