A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter expozéjában kifejtette, hogy a törvénymódosítás célja a magyarországi termőföldvagyon rendeltetésszerű hasznosításának elősegítése, a földből élők és a földet használók támogatása, végső cél pedig a magyar termőföld megőrzése, az abból élők megélhetésének biztosítása. A módosító javaslat az egyes gazdálkodási formák alkotmányellenesnek minősülő megkülönböztetését megszünteti, a kedvezmények körét viszont - a ténylegesen kedvezményezett kör tekintetében - bővíti.
A Nemzeti Földalap a jövőben - a már meglévő feladatainak ellátásán túlmenően - elsősorban az állami termőföld- és erdővagyon egységes kezelését szolgálja, s elősegíti a birtokrendezéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek révén esetenkénti földcserékkel lehetővé válik, hogy a szétaprózott földrészletekből az eredményes gazdálkodáshoz szükséges méretű birtokok alakulhassanak ki. Az NF biztosítja majd az állattenyésztő telepek működését támogató, önkéntes földcserékhez szükséges termőföldet is. Az indítvány lehetőséget teremt a nyugdíjas földtulajdonosoknak, hogy termőföldtulajdonukat a mai piaci földárakhoz képest kedvezőbb feltételek mellett életjáradékra váltsák, illetve módot ad a szociális földprogram kidolgozására és megvalósítására.
A földalap vagyonkezelési feladatait az eddiginél áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb vagyongazdálkodás érdekében a jelenlegi közhasznú társasági szervezeti forma helyett a jövőben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv látja el. Ez a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet lesz, dolgozói a javaslat szerint köztisztviselőknek minősülnek majd. Az új szervezet magában foglalja a jogelőd Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság ez irányú feladatait, továbbá - a védett területek kivételével - a termőföld vagyonkezelését végző más szervezeti egységek munkáját is, tehát egy lényegesen racionálisabb vagyonkezelést tesz lehetővé.
L. L.
