Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eddigi 4,8 százalékról 5,3 százalékra emelte idei decemberi inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely 2003 végére pedig 3,4 százalékos éves áremelkedést valószínűsít. A jegybank szerint az első negyedévben ugyan folytatódott a dezinflációs folyamat, de a vártnál dinamikusabban emelkedő olajár és a növekvő belföldi kereslet is az inflációcsökkentés mérséklődésének irányába hat. A forint tartós gyengülése veszélyeztetné az inflációs cél elérését - állítja az MNB.
A február végén valószínűsített 4,8 százalék helyett jelenleg 5,3 százalékos év/év alapú, decemberi inflációs rátát prognosztizál a jegybank, ami bár még az inflációs célsávon belül van, de annak felső határától mindössze 0,2 százalékpont választja el - derül ki a monetáris tanács tegnap megjelent közleményéből. Az év utolsó hónapjának 12 havi indexét az év elején még 4,3 százalékra várta az MNB, a tegnap közzétett előrejelzés gyakorlatilag megegyezik a piaci várakozásokkal. A jegybank továbbra is úgy véli, hogy jövőre a célsáv közepén tartható az áremelkedés üteme, a jövő év végi inflációs prognózis 3,4 százalék, ami gyakorlatilag megegyezik a februárban előre jelzett 3,3 százalékos rátával. Az előrejelzést azonban nagyfokú bizonytalanság kíséri a jegybank részéről, az MNB nem zárja ki, hogy végül 4 százalék lesz a 2003. decemberi árindex. Jövőre további, az inflációt növelő kockázati tényezőkkel kell ugyanis számolni: a béralakulás azt sugallja, hogy az inflációs tehetetlenség nagyobb lehet a vártnál. Az eddigi jelzések szerint 2003-ban a fiskális politika várhatóan az ideinél is expanzívabb lesz, ezért a monetáris tanács az államháztartás keresleti hatása és a regulált árakra vonatkozó feltételezések esetében is nagyobbnak ítéli meg az infláció növelése irányában való elmozdulás lehetőségét.
A prognózisok módosítását a dezinfláció lassulásával fenyegető folyamatok felerősödésével magyarázta a jegybank, amely idén 5,5 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos éves átlagos inflációt vár. A monetáris tanács állásfoglalása szerint bár az inflációcsökkenés az első negyedévben is folytatódott, de a kereskedelmi partnereinktől importált infláció növekedése, a vártnál magasabb olajárak, a belföldi kereslet túlzott bővülése és a versenyszektor béreinek túl gyors emelkedése a jövőben fékezheti az árindex mérséklődését.
Az inflációs kockázatok növekedése nem teszi lehetővé a kialakult monetáris kondíciók lazítását - vélik a jegybankárok, akik szerint a célkitűzés teljesülését veszélyeztetné, ha tartósan gyengülne a forint. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a tegnapi közlemény csökkentheti a piac kamatcsökkentési várakozásait.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnapi rendes ülésén úgy határozott, hogy nem változtat az irányadó kamatokon. A jegybanki alapkamat továbbra is 8,50 százalék.
K. P. P.
