Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Fáziskéséssel kap csak erőre a magyar gazdaság, s az év vége, esetleg a jövő év eleje előtt aligha éri el a gazdasági növekedésnek az utóbbi években megszokott ütemét. A bruttó hazai termék (GDP) idén 3,5, jövőre 4,5 százalékkal növekszik - állapítja meg az EU brüsszeli bizottságának tavaszi előrejelzése.
A tavalyi év második felében jelentősen visszaesett a magyar ipari termelés, csökkentek a beruházások, és gyengült a külkereskedelem. Számottevően nőtt ugyan a háztartások és az állam költekezése, de ez nem semlegesítette a vállalati befektetések elmaradását. Az építőipar és a turizmus volt a két húzóágazat, és meglepetésre a mezőgazdaság is hozzájárult a növekedéshez, szemben az előző évek csökkenő teljesítményével.
Az MNB célkitűzésének megfelelően folytatódik az infláció mérséklődése, de hogy sikerül-e 4,5 százalékra leszorítani, az alapvetően két bizonytalan tényezőtől függ: miként alakul az olaj ára, és belátja-e a kormány, hogy le kell állítani a túlköltekezést, amint a gazdaság talpra áll.
A rugalmas munkaerőpiac stabilizálja a munkanélküliség alacsony - a tagjelöltek között egyik legalacsonyabb - szintjét. Az export visszaesését egyelőre a munkaidő csökkentése kísérte, a feldolgozóipar létszámcsökkentését kompenzálta a szolgáltatások növekvő munkahelyteremtése. Brüsszel szerint továbbra is gondot jelent majd az iparilag fejlett régiók munkaerő-ellátása. A gazdaság visszaesésének némileg megkésett hatásaként 2002-ben és 2003-ban nő a munkanélküliség, bár rendkívül csekély mértékben. A tavalyi fizetési mérlegnek a GDP 2,2 százalékát kitevő - meglehetősen alacsony - deficitjét nem magyarázzák a mérsékelt energiaárak és a turizmusból származó magas bevételek, inkább a vállalatok alacsony beruházási kedvét és a visszafogott lakossági fogyasztást tükrözi. Brüsszel szerint ez nem felel meg a magyar gazdaság teljesítőképességének, ezért az általa jósolt erős gazdasági fellendülés nyomán várható, hogy legkésőbb 2003-ban a deficit „egészséges” mértékű - azaz 3,6 százalékos - lesz. Ennek finanszírozása nem jelenthet gondot Magyarország számára, mert folytatódik a külföldi működőtőke beáramlása.
Gordon Tamás
