Ebben az esztendőben a gazdaság növekedési üteme várhatóan négy százalék alatt marad - ismeri el a Gazdasági Minisztérium (GM) évértékelése. A prognózis szerint a lakossági fogyasztás tovább élénkül, a Széchenyi terv által is támogatott beruházási dinamika pedig erősödik. A gazdasági tárca megítélése szerint idén a turisztikai bevételek a tavalyinál lassabban bővülnek. Mindezek miatt a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,25 milliárd euró után 1,6 milliárd euróra emelkedik, ám a GDP arányában várhatóan nem haladja meg a 2000-es szintet. Az elemzés azzal számol, hogy a világgazdasági kilátások javulása miatt a tavalyihoz hasonlóan dinamikus lesz a működőtőke beáramlása, valamint a részvényportfólió-befektetések növekedése. A központi költségvetést viszont a tavalyinál jobban próbára teszi a gazdaságélénkítő kormányzati politika és az infláció gyors süllyedése, ám ezzel együtt tartható az előirányzott GDP-arányos deficit.
A tárca adatai szerint a magyar feldolgozóipar termelékenysége 2001-ben 5,6 százalékkal növekedett, ez kisebb az előző évinél. A dolláralapon számolt magyar egységnyi munkaerőköltség 1999-ben és 2000-ben is mérséklődött, majd 2001-ben 2,2 százalékkal növekedett. A többi közép-európai gazdaság közül a lengyel és a cseh hasonló mutató ennél kisebb mértékben nőtt.
Magyarországon a bruttó nominális átlagkereset 2001-ben 18,0 százalékkal, a nettó 16,2 százalékkal gyarapodott, ennek eredményeként a reálkereset 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A GM megítélése szerint 2002-ben az infláció csökkenése és az adóterhek mérséklődése egyaránt segíti a reálbérek növekedését, a bővülés üteme újra hat százalék körül alakulhat. Ez magasabb a korábban tervezettnél. A 2001-2002-es költségvetéshez benyújtott középtávú makrogazdasági prognózis ugyanis 2002-re még csupán az egy főre jutó reáljövedelem 4,5-5 százalékos növekedésével kalkulált.
Mindezek ellenére idén folytatódik a munkanélküliségi ráta további csökkenése - a prognózis szerint. A folyamatot nem fogja vissza a minimálbérek emelkedése és a külső kereslet 2000 végétől tapasztalható csökkenése sem. Ennek ellentmondani látszik a 2002. januári KSH-adat, amely a munkanélküliségi ráta árnyalatnyi növekedéséről ad számot, elsősorban a gazdaságilag aktívak számának csökkenése miatt.
D. L.
