Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén januárban felébredni látszik tetszhalotti állapotából a magyarországi vámszabad területek forgalma, ami újabb halvány jele lehet a főbb piacok felpörgésének. Az első hónap során ez a vállalati kör 8,1 százalékkal növelte kivitelét, míg a behozatala egy százalékkal haladta meg a tavaly hasonló időszakit. Jórészt termékszerkezeti okokból a vámszabad területi gazdaság nagyobb mértékben konjunktúraérzékeny, mint a vámterületi. Így ha kezdetét veszi a külpiaci konjunktúra, az gyorsan megjelenik a vámszabad forgalomban. A külső piacok lassulása indokolja az ebbe a körbe tartozó vállalatok tavalyi gyenge második félévét. A - néhány kutató által megelőlegezett - trendváltás jellemző a vámterületi cégekre is, amelyek külkereskedelmi aktivitása januárban elmaradt a tavalyitól. A vámszabad területi vállalkozások termelésének növekedése tavaly negyedévről negyedévre csökkent. A bővülés már a harmadik negyedévben megállt, mivel az ipari kivitel ebben a körben július és szeptember között év/év alapon stagnált, míg a behozatal 10 százalékkal esett vissza.
A szeptember 11-e után felgyorsuló világgazdasági recesszió pedig csak rontott a helyzeten. A tavalyi utolsó negyedév jelentős külkereskedelem-csökkenést hozott ezen vállalatok számára. Amíg a vámterületi cégek még némi forgalomnövekedést is ki tudtak mutatni az előző év azonos időszakához képest, addig a vámszabadok exportja három százalékkal, importja pedig tíz százalékkal maradt el a 2000-eshez képest.
A gazdaságkutatók véleménye szerint a megtorpanásban a nemzetközi gazdasági környezet kedvezőtlen változása mellett közrejátszott a vámszabad területek várható megszűnése, pontosabban belföldiesítése. A változtatások nyomán ugyanis az uniós csatlakozásig hátralévő, nem túl hosszú időszakra már nem érdemes beruházni, még kevésbé céget alapítani.
Mindezen folyamatok eredményeként 2001 egészében a magyarországi vámszabad szegmens kivitele euróalapon számolva csupán 8,8 százalékkal bővült 2000-hez képest, míg a vámterületi termelésé 13,4 százalékkal emelkedett. A behozatalnál is érdemi különbség alakult ki, a vámterületi 9,6 százalékkal szemben csupán 3,6 százalék volt az éves növekedés a vámszabad vállalatoknál. A lassuló dinamika ellenére az utóbbi körbe tartozó cégek részesedése a külkereskedelmi forgalomban továbbra is 40 százalék körüli. Az utóbbi öt évben fokozatosan mérséklődött a vámszabad területi vállalatok exportdinamikája. A forgalom gyors felfutását részben a cégek számának gyarapodása húzta. A vámterületi vállalatok kivitele eközben stabilan, ám alacsony ütemben gyarapodott.
A januári kedvező adatok ellenére óv a korai következtések levonásától Hamar Judit, a Kopint-Datorg kutatója. Egyetlen hónap ugyanis nem túl sokat mutat a folyamatokból. Véleménye szerint nem is túl szerencsés a vámszabad és a vámterületi külkereskedelmi teljesítmény összehasonlítása, hiszen a jelentős termelő vállalkozásoknak a vámterületi mellett gyakran van vámszabad területi üzeme is. Ráadásul az uniós csatlakozás mellett - amikor megváltozik a feltételrendszer - a tavaly elfogadott új vámszabályozás ugyancsak a vámszabad-területi termelés csökkenésének irányába hat. A vállalkozások számára ugyanis új lehetőségek nyílnak: többek közt választhatják a vámfelügyelet alatti feldolgozást vagy a magánraktározást - mondta Hamar.
D. L.
