Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzeti bérfelzárkóztatási program tervezete már elkészült, ám azt már csak a következő kormány tárgyalja - mondta el lapunknak Herczog László, a program elkészítésére felkért miniszteri biztos. A szükséges tárcaközi egyeztetések sem kezdődtek még el. Herczog szerint egy ciklus vége nem alkalmas időpont az ilyen hosszú távú programok megvitatására.
A Gazdasági Minisztérium ugyan eredetileg már 2001 végére ígérte a koncepció elkészítését, ám az csak mostanra állt össze. A fő cél, hogy a magyarországi munkavállalók bére belátható időn belül közelítse meg az európai uniós átlagot. Jelenleg ugyanis az EU-átlag nyolcadát kapják a magyarországi dolgozók a munkájukért, s vásárlóerő-paritáson számolva is csupán a harmadát éri fizetésük az uniós alkalmazottakénak. A miniszteri biztos a Munkaadók Lapja márciusi számában kifejti: nem lehet tudni, hogy mikor érhető el az uniós bérszint, ám ehhez mindenképpen évtizedek szükségesek.
Herczog korábban kijelentette, hogy a program a jövedelempolitikában a nettó bérek növelését preferálja. Ennek módját az adóterhek csökkentésében látja a miniszteri biztos. Herczog megemlíti, hogy indokolt lenne az egészségügyi hozzájárulás mérséklése, esetleg eltörlése. Az élőmunka terheinek csökkentése miatt kieső költségvetési bevételek kompenzálását pedig a környezetszennyezést büntető elvonások növelésével lehetne szerinte megoldani. Ez előrevetíti többek között az ökoadó bevezetését, ami 1999-ben a parlament ellenállásán bukott meg. Herczog szerint az adószerkezet átalakítása során nem lehet szó a minimálbér adómentességéről, mivel az ellentétes lenne azzal az uniós elvárással, hogy valamennyi jövedelem adóztatás alá essen. A bérfelzárkóztatási program célkitűzései kapcsán érdemes felidézni Orbán Viktor miniszterelnök véleményét, aki szerint 2006-ig megduplázódnak a nettó keresetek.
D. L.
