Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Januárban a bruttó nominális átlagkereset 19,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal, a reálkereset pedig 11,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH pénteken publikált közleményéből. Tavaly január és december között átlagosan 18 százalékos volt a bruttó keresetek év/év alapon számított növekedése, 2001 első hónapja azonban csak 15,8 százalékos bővülést hozott.
A dinamikus bérkiáramlás előbb-utóbb a lakossági fogyasztás megugrását okozza, ami lassíthatja a dezinflációs folyamatot - fejtette ki a NAPI Gazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Kevésbé pesszimista Barcza György, az ING Bank szakértője, aki szerint a keresetek jelentős növekedése mögött egyszeri juttatások is lehetnek, ezek pedig inkább a megtakarításokat bővítik, nem pedig a fogyasztási kiadásokat.
A keresetek dinamikus emelkedése elsősorban a költségvetési szféra számlájára írható, itt ugyanis a bruttó keresetek növekedése meghaladta a 30 százalékot, miközben a versenyszférában 14 százalékos volt a bővülés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 112 385 forint volt, a versenyszférában dolgozóké átlagosan 105 801 forint, a költségvetési, illetve a társadalombiztosítási intézmények alkalmazottaié 128 898 forint. A gazdasági növekedés gátja lehet, ha hosszú távon a versenyszféra átlagánál magasabb bérszínvonal alakul ki az állami szférában, ez ugyanis munkaerőkorlátot jelent a vállalatoknak - vélekedik Barcza.
Januárban átlagosan 2,689 millióan álltak alkalmazásban a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, ami gyakorlatilag megegyezik a tavaly decemberben feljegyzett értékkel.
(NAPI)
