Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól
Miután Magyarország az állat- és növény-egészségügyi egyeztetéseken több területen is visszavonta átmeneti könnyítésre igényt tartó kérelmét, az Európai Unió is hajlandó volt haladékot adni az uniós szabványok átvételére. A csatlakozástól számított öt éven belül kell az uniós higiéniai normáknak megfelelnie 44 vágóhídnak, míg a baromfiketrec méretét tíz éven belül, 2012-ig kell az EU-szabványhoz igazítani, amely rögzíti az egy állatra jutó hely méretét.
Nem talált meghallgatásra a sertéstartás körülményeire vonatkozó magyar mentességi kérelem, és a gyorsabb megállapodás érdekében - brüsszeli sugallatra - visszavonták a borjak tartása enyhébb feltételeinek kérelmét.
A vágóhidaknak tehát - a 2004-es csatlakozási időpontból kiindulva - 2008 végéig kell megfelelniük az EU előírásainak, de mivel a 44 üzemnek magának is érdeke a szükséges fejlesztés, átépítés elvégzése, valószínűsíthető a gyorsabb átállás. Ezek a vágóhidak ugyanis nem exportálhatnak az EU-s országok piacára, emellett a húsárut megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, ami befolyásolja majd a hazai értékesítést. A 44 üzemből kikerülő húsmennyiség az évi magyarországi termelés csaknem egytizedét teszi ki.
Egyelőre bizonytalan, hogy a mezőgazdasági jogfejezet költségvetést érintő részéről mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások. Az Európai Bizottság márciusra ígérte a közös álláspont tervezetét, amely a jelek szerint most már csak áprilisban születik meg. Ez alapján alakítják ki a tizenötök végleges pozíciójukat, ami jó esetben nyárra várható. A szeptemberi német választások miatt azonban valószínű, hogy legkorábban késő ősszel jön létre a megállapodás.
Magyarország kevesli, hogy az uniós közvetlen jövedelemtámogatásnak csak negyedét kapnák a magyar gazdák az első évben, sokallja viszont a 10 esztendős átmenetet. Budapest véleménye szerint egyébként a bővítés finanszírozására lényegesen nagyobb forrásokat lehetne fordítani, mint amilyenekkel az Európai Bizottság január végén közzétett előzetes tervezete számol. Juhász Endre főtárgyaló emlékeztetett arra, hogy a tagjelöltek elvi alapnak tekintik az unióba történő teljes integrálódásukat, ami vonatkozik a közös mezőgazdasági és a strukturális politikákra is. A gyakorlatban ez mindenekelőtt az egyenlő elbánás követelményének az érvényesítését jelenti, amit azonban már az uniós költségvetés jelenleg érvényes középtávú kereteit meghatározó Agenda 2000 program sem biztosít. Az Agenda 2000 azonban a tagországok egymás közötti megállapodásának eredménye, amely a tagjelöltekre nézve elvileg nem kötelező.
A pénzügyi keretekről hozott döntések alapjául szolgáló számítások során az EU hat új tagország csatlakozásával számolt. Magyarország szerint az Európai Bizottság bizonyos kiigazítást máris elvégzett azzal, hogy finanszírozási javaslatait nem hat, hanem tíz új tagország csatlakozásának feltételezésére építve, de a pénzügyi keretek változatlanul hagyásával dolgozta ki.
Magyar értelmezés szerint az unió akkor járna el következetesen, ha a 2004-2006 közötti időszakra előirányzott bővítési keretekben figyelembe venné a 2004-es csatlakozásra esélyes további négy országot is. Mivel népesség tekintetében ez mintegy 20 százalékos növekedést jelentene, ennek alapján a kereteket ugyanilyen mértékben, vagyis mintegy 8,5 milliárd euróval kellene emelni.
A bizottsági előterjesztés további vitatható eleme, hogy nem veszi számításba a 2002-re és 2003-ra eredetileg előirányzott forrásokat, amelyek 15,5 milliárd euró többletet jelentenének. Mindez azt jelenti, hogy összesen hozzávetőleg 24 milliárd eurós többletforrást lehetne találni a bővítés finanszírozásához.
(NAPI)
