A magyarországi piackutatók forgalma 2001-ben 10,5 milliárd forintot tett ki - a Piackutatók Magyarországi Szövetségének (PMSZ) becslése szerint. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent, mivel a forgalom nominálisan alig nyolc százalékkal haladta meg a 2000-es szintet. A helyzet várhatóan 2002-ben sem javul - véli Sterk Péter, a szervezet elnöke. Véleménye szerint nem várható trendváltás és kedvező esetben is csupán az inflációt követi a magyar piackutatási piac bővülése az idén.
A múlt év utolsó négy hónapjában - a szeptemberi merényletek után - a kedvezőtlen kilátások miatt a nagyvállalatok világszerte költségcsökkentésbe kezdtek, ennek az elsők között a marketing- és piackutatási büdzsé esett áldozatul. Márpedig az év utolsó negyedéve hagyományosan a legfontosabb költési időszak a nagyvállalatoknál a piackutatásban.
Az ágazat legnagyobb problémája a tartósan alacsony árszint, amely a gyakorlatban balkáni árakat jelent. A megbízók a korábbi években ugyanis megszokták, hogy Magyarországon meglehetősen olcsó a piackutatás, s a trend azóta sem változott. A piackutatásban az európai uniós árszint a magyarországinak duplája, de még a közép-európai is jóval magasabb a hazainál. A PMSZ múlt évi adatai szerint a csehországi megbízási díjak 40 százalékkal magasabbak a magyarországiaknál, hasonló az elmaradás a lengyel árszinttől.
A piackutatásból élő cégek helyzetét bonyolítja, hogy várhatóan 2002-ben sem lesznek képesek érdemben növelni megbízásai díjaikat. A kiélezett piaci versenyben a kisebb vállalkozások gyakran alacsony összeget kérnek egy-egy feladat elvégzéséért. Eközben a kutatási költségek gyorsan növekednek. A számítástechnikai háttér, valamint a munkaerő egyaránt jelentősen drágult azt utóbbi időben.
Domokos László
