Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tervek szerint a nyáron indul a Széchenyi hitelalap, és a hitelfelvételi processzus után augusztusban juthat pénzhez az első kölcsönfelvevő - mondta lapunknak Parragh László, az ötletgazda Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A jelentkező cégeknek 250-1500 főt kell alkalmazniuk és jó pontnak számít, ha létszámbővítést terveznek. Az alap beindulásával a magyar tulajdonú nagyvállalatok is kedvező feltételű hitelekhez juthatnak. Ezzel teljessé válik a kör, mivel a kis- és középvállalatoknak, a mikrovállalkozásoknak, valamint a magyarországi multinacionális cégeknek már kínálkozik valamilyen kedvezményes, az állam által támogatott hitelforrás.
A hitelalap által megcélzott vállalati körbe 1300 magyarországi vállalkozás tartozik. A kamara tapasztalata szerint a hitellehetőség iránt meglehetősen nagy érdeklődés mutatkozik - mondta Parragh.
A projekt gazdája a Gazdasági Minisztérium (GM) lesz. A tárca a kamara által javasolt konstrukciót felvette a Széchenyi terv programjai sorába, ez magyarázza a hangzatos Széchenyi hitelalap elnevezést. A tárca szakértői még dolgoznak a konstrukció részleteitin. Szintén megoldatlan, hogy a csupán a hazai cégeket segítő lehetőség miként tehető EU-konformmá. Nem versenysemleges ugyanis, ha a kedvezményezett cégek üzleti döntéseik nyomán a veszteség kockázatáért nem vállalják a felelősséget, hanem az garanciaalapot terheli, míg a nyereség teljesen a cégé marad. Ezzel együtt hamarosan kiírják a pályázatot a kereskedelmi bankok számára. A GM-menedzselés másik előnye, hogy a hitel felvételének valószínűleg nem lesz feltétele a kamarai tagság.
A tervek szerint a garanciaalap nagysága 300 milliárd forint lesz. A garanciaalap hiteleire a büdzsé 70 százalékig vállalna fedezetet, a központi költségvetés garanciavállalási keretéből. Ezen a soron jelenleg 50 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében.
A tervek szerint az akár 10-15 évre szóló hitel alapvetően piaci kamatozású lesz, ehhez ad az állam 50 százalékos kamattámogatást. Az MKIK reményei szerint több bank is beszáll a hitelezésbe, azaz vállalja a gazdasági tárca által megkövetelt kondíciókat. Ebben az esetben a pénzintézetek közti verseny lefelé viheti a kamatszintet. A bankoknak vonzó lehet, hogy nem ismeretlen cégekhez helyezik ki pénzüket, hanem már hosszabb ideje, érdemi tőkével működő vállalkozásokhoz. Ezt egészíti ki az állami kamattámogatás és a részleges garanciavállalás. Mindezek eredményeként ez a hitel valószínűleg csupán 4-5 százalékos kamatterhet jelent a vállalatoknak. Annyi megkötés várható, hogy a vállalatok a felvett hitel nagyobbik részét kötelesek beruházásra fordítani.
D. L.
