Tavaly az MFB finanszírozási igénye az állam által rábízott kvázi költségvetési jellegű feladatok nyomán az előző évinek három és félszeresére, 248,7 milliárd forintra nőtt - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Baranyai László elnök. A költségvetési jellegű stratégiai feladatoknak a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a 2000. évi 33,41 százalékról 2001 végére 72,63 százalékra nőtt. A bank saját üzleti kockázatára végzett tényleges banki tevékenység részaránya és volumene is csökkent, a 2000. évi 141,5 milliárd forintról 93,7 milliárdra. A stratégiai tevékenység 3,338 milliárd forint veszteséget, a bank saját üzleti tevékenysége 5,18 milliárd forint nyereséget eredményezett. A bank jelentősen bővülő aktivitás mellett a múlt évet a tervezett 1,7 milliárdos veszteség helyett 1,842 milliárd forint adózás előtti nyereséggel zárta. Ebből sok köszönhető a forint erősödésének, annak, hogy az MFB olcsóbban jutott forrásokhoz és drágábban tudott hiteleket kihelyezni, mint gondolta.
A jövő évben esedékes állami feladatok támogatását célzó stratégiai megbízások miatt 2002-ben veszteségre számít az MFB. Ilyen feladat elsősorban a külső és nyugdíjas szövetkezeti üzletrészek további felvásárlása - erre 28 milliárd forintot fizetett ki a bank, idén pedig további 72 milliárd kifizetésére lehet szükség. További hasonló feladatok: a kistelepülések infrastruktúrájának fejlesztése az erre a célra alakult Első Magyar Infrastruktúra Befektető Társaságon keresztül, az állami cégek - Malév, Dunaferr, Bábolna Rt. stb. - finanszírozása, a az MFB portfóliójában lévő cégek, például a Zsolnai Porcelángyár reorganizációja, ezenkívül a kormány megbízásából a mezőgazdaság, elsősorban a családi gazdaságok és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások finanszírozása. Az MFB-re kiosztott szerepek között a Mol gázüzletágának felvásárlásától a sportfinanszírozásig számos új tétel is megjelenhet.
Az állami feladatok finanszírozása idén a tavaly ilyen célokra kifizetett 250 milliárd forintnál jóval több pénzbe, annak négy-ötszörösébe kerülhet. Ehhez 1 és 2 milliárd euró közötti tőkebevonásra lesz szükség, amit nagy hazai szindikált hitelekkel, a nemzetközi piacon szerzett szindikált hitelekkel, hazai nyilvános kötvénykibocsátással és az EBRD vagy más nemzetközi fejlesztési intézetek refinanszírozási szerződéseivel kívánnak előteremteni. A hitelfelvételnél az MFB az állam besorolásával azonos szuverén hitelezőnek kijáró kockázati besorolást vár el. Még egyeztetések folynak arról, hogy az uniós normáknak megfelelően figyelembe kell-e venni a bank adatait a költségvetési hiány kiszámításakor, és hogy mit vegyenek alapul: a teljes mérlegfőösszeget, a vállalt garanciákat vagy egyéb adatokat.
T. K.
Tóth Katalin