Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi évekhez hasonlóan a múlt évben is a CEFTA-ba irányuló magyar export hatodát az élelmiszerek, 49 százalékát a feldolgozott termékek adták. Az idei első havi külkereskedelmi adatok szerint a magyar CEFTA-kivitel 4 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 3 százalékkal mérséklődött tavaly januárhoz képest. A gazdasági tárca adatai szerint a legmagasabb hozzáadott értékkel bíró gépek és gépi berendezések súlya a kivitelben csupán 24 százalékra rúgott. Az EU-országokba irányuló magyar export korszerűbb: a múlt évben csupán 5 százaléka volt élelmiszer jellegű áru, a feldolgozott termékek súlya is csak 26,8 százalék. A gépek és gépi berendezések aránya viszont elérte a 65 százalékot. Ezek az arányok 2002 januárjában sem változtak.
A kereskedelem minőségét jellemzi a high-tech termékek aránya. Az EU-ba irányuló magyar exporton belül ez megközelíti a 15 százalékot, a CEFTA-kivitelben csupán 2-3 százalék. Ráadásul az utóbbi relációban ez az arány stagnál, az uniós viszont évről évre nő.
A Magyarország és a CEFTA közötti forgalom az utóbbi években mérsékelten nőtt, az unióval jóval gyorsabb az élénkülés üteme. Egyes elemzők jelentős, eddig ki nem használt potenciált látnak a magyar-CEFTA forgalomban. Ennek ellenére sem rövid, sem középtávon nem várható a forgalom felfutása - véli Éltető Andrea, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatója. Műhelytanulmányában megfogalmazott véleménye szerint ugyanis az egyes országokban mára jórészt megtörténtek a főbb gazdasági reformok, főleg a külkereskedelem liberalizálása.
Magyarországon különösen dominálnak az iparban a külföldi tulajdonú cégek. A feldolgozóipar hozzáadott értékének mintegy 70 százalékát ez a vállalati kör állítja elő. Mind a közép-európai országokkal, mind az EU-val folytatott kereskedelemben növekszik a multinacionális vállalatok szerepe. Ezek a nemzetközi cégek fokozatosan megtelepedtek a CEFTA-országokban is. Az egyes leányvállalatok pedig egyre nagyobb országhatárokon átívelő forgalmat bonyolítanak le.
A vállalaton belüli forgalom minősége viszont eltér a külkereskedelem átlagától. A CEFTA felé ugyanis ez a magyar export döntően korszerű, minősége jobb, mint az importtermékeké. Az EU-relációra ez már nem igaz, itt ugyanis jóval nagyobb az alacsony minőségű termékek aránya a magyar kivitelben. Ennek oka, hogy a multik magyarországi leányai gyakran csupán beszállítanak a másutt folytatódó termelésbe.
D. L.
