Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi önkormányzatok továbbra is jelentős bevételhez jutnak ingatlanok értékesítéséből. 2000-ben mintegy 55 milliárd forint folyt be ilyen címen az önkormányzatok számláira, 2001-ben 35 százalékkal több, összesen 73,8 milliárd forint - a GKI Gazdaságkutató Rt. önkormányzati felmérésének adatai szerint.
Az ingatlanok közül - az egyéb kategória nélkül - az építési telkek hozták legnagyobb bevételt. A községek több mint 4 milliárd, a városok és a megyei jogú városok 5-5 milliárd, a főváros pedig csaknem 7 milliárd forinthoz jutott ilyen telkek eladásából 2001-ben. A jelek szerint tovább tart a lakásprivatizáció. Az önkormányzatoknak ebből tavaly csaknem 7 milliárd forint bevételük származott, annak egyharmada a fővárosé lett.
Az ingatlanvagyon értékesítésében a városok, valamint Budapest járnak ez élen. A megyei jogú városok, úgy látszik, kevésbé vannak rászorulva az egyszeri bevételre. A községeknek viszont már egyszerűen nincs mit eladniuk. Vagyonuk nélkülözhető részének nagyját ugyanis már 2000-ben értékesítették - ebből 15 milliárd forinthoz jutottak. Így nem meglepő, hogy 2001 folyamán csupán 6,7 milliárd forint bevételt értek el, azt is jórészt építési telkek áruba bocsátása révén.
Az adatokból kiderül, hogy az önkormányzatok belevágtak az aktív ingatlangazdálkodásba. Ennek legbiztosabb jele, hogy 2001-ben a csaknem 74 milliárd forintos értékesítéssel szemben mintegy 45,8 milliárd forint értékben építettek vagy vásároltak nem lakáscélú ingatlanokat. Ebben a legaktívabbak a városok és Budapest voltak, míg a megyei jogú városok elenyésző mértékben építettek vagy vásároltak ingatlanokat.
D. L.
