Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint jelentős mértékben eltér a Fidesz - MPP választási ígérete és a pénzügyminiszter prognózisa a következő négy év keresetalakulásáról. Míg a párt a következő ciklusban megduplázná a nettó béreket, a pénzügyi tárca ennél jóval visszafogottabb béremelkedést jelez előre.
Varga Mihály pénzügyminiszter a minap kijelentette, hogy minisztériumának prognózisa szerint 2000 és 2006 között a magyar átlagbérek euróban számolva összesen 75-80 százalékkal bővülhetnek. Ez évente csaknem 10 százalékos növekedés. A nettó átlagkeresetek 1998 óta évente 12-18 százalékkal növekedtek, mérséklődő fogyasztói infláció mellett.
Eközben az uniós előrejelzések évente 3,5 százalékos béremelkedéssel számolnak. Varga szerint a folyamat eredményeként 2007-re a magyarországi bérszínvonal beérheti a portugált. (A magyarországi átlagbér 1998-ban még csupán a portugál fizetés 61 százalékát tette ki.)
A NAPI Gazdaság számításokat végzett, követve a pénzügyi tárca logikáját. A KSH adatai szerint 2000-ben Magyarországon a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó nettó átlagkereset 55 800 forint volt. Ez a 2000-es éves átlagos euróárfolyamon - amely 260 forint volt - 214,6 eurót jelent.
A miniszteri prognózisban szereplő 75-80 százalékos növekedés szerint 2006-ben 376-386 euró közötti átlagos nettó bér alakulhat ki a magyar gazdaságban. A magyar deviza euróárfolyama jelenleg 244 forint körül alakul, a lapunk által megkérdezett elemzők pedig 2003 végére 238 forintos euróárfolyamot várnak. Amennyiben ezzel az árfolyammal számolunk - eltekintve a forint várható további felértékelődésétől - úgy 2006-re 89 500 és 91 900 forint közötti átlagbért kapunk.
A Fidesz - MPP egyik sarkalatos választási ígérete szerint viszont a kormányzat a fizetések emelésével és az adók csökkentésével 2006-ra eléri, hogy az egy főre jutó havi nettó kereset megkétszereződjön. A 2001-es nettó átlagbér kétszerese pedig 111 600 forint. A párt által beígért összeg tehát mintegy 23 százalékkal magasabb a Pénzügyminisztérium által prognosztizáltnál. Ezt a különbséget pedig valószínűleg még a gyermekek után járó adókedvezmények sem képesek áthidalni.
(NAPI)
